Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Tisztelt Szakértők!

A személyi jövedelemadó törvény értelmezésével kapcsolatban kérem a segítségüket. Adózó ingatlan bérbeadási tevékenységet folytat nem egyéni vállalkozóként, adószámot nem váltott ki.

A közüzemi díjakat a bérbeadó fizeti meg minden tárgyhónapot követően a közüzemi szolgáltatóknak átalánydíj formájában és minden tárgyévet követően elszámoló számlát kap. Tehát nem a tényleges fogyasztást fizeti meg havonta.
A bérbevevő a tárgyhavi bérleti díjat a tárgyhónap 15.-ik napjáig fizeti meg, illetve a közüzemi díjakért havonta egy fix összeget fizet meg a bérbeadónak a bérleti díjon felül, azzal egyidőben, majd a tárgyévet követően megküldött közüzemi elszámolószámlák alapján a bérbevevő és a bérbeadó elszámolnak egymással. Vagyis utólag a tényleges fogyasztás alapján kerülnek kifizetésre a közüzemi díjak.

Ebben az esetben a rezsi díjként fizetett havi fix összegeket bevételnek kell-e tekinteni? Figyelemmel arra, hogy utólag a felek a tényleges fogyasztás alapján elszámolnak.

Jól értelmezem-e a pénzforgalmi szemléletet azzal, ha a közüzemi díjakra kapott fix összeg bevétel, és így a beérkezett közüzemi díj számlák költségek, hogy a bérbeadás első hónapjában csak bevétel lesz, mivel a rezsi számlákat csak a következő hónapban fizetjük ki, míg ebben a hónapban az előző havit fizettük ki, ami nem a bérbeadási tevékenységgel összefüggő, hiszen, akkor nem volt bérbeadás. Tehát így egy hónappal több bevétel lesz mindig, mint költség?

Illetve, a tárgyévi adóalap meghatározásakor, hogyan kell figyelembe venni a következő évi közüzemi díj elszámolást? Tegyük fel, hogy december 31-én megszűnik a bérleti jogviszony, a következő évben nem adjuk bérbe. Ekkor is a pénzforgalmi szemlélet alapján azt mondjuk, hogy az utolsó havi rezsi számlák költségek, mert most fizettük ki őket és a bérbeadási tevékenységgel kapcsolatosak, míg a kapott elszámoló számlák költségek, ha befizetendő az egyenlegük, és a bérbevevőtől kapott összeg meg bevétel. Így valószínűleg veszteség lesz, ami csak annyit jelent, hogy adót nem kell fizetnünk idén, de a tavalyi adóalap ténylegesen ennyivel volt magasabb.

A pénzforgalmi szemlélet alkalmazásával hiába egy évig tartott a bérbeadás és az is előfordulhat, hogy bevételek is csak ekkor keletkeztek, ha a bérbevevőnek a fix rezsidíjból visszajár, akkor is két évet fog érinteni adózás szempontjából?
Van-e jelentősége adózás szempontjából annak, hogy a bérbevevő havonta a fix rezsidíjakat megfizeti, majd a következő évben a tényleges fogyasztás miatt visszajár neki valamennyi? Tehát negatív előjelű elszámolószámlákat kapunk a közüzemi szolgáltatókról.

Megtisztelő válaszukat köszönöm szépen!