Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Tisztelt Szakértő,

Egy belföldi adóilletőségű magánszemély ügyfelünknek külföldi értékpapír jövedelme keletkezett és az ehhez kapcsolódó jövedelem ill. személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó megállapítása kapcsán kérnénk szépen válaszukat.

A magánszemély amerikai vállalati részvényeket értékesített – külföldi brókercég közvetítésével – amerikai tőzsdén, amely értékpapírok beszerzése a 2019/ 2020 / 2021. adóévek során történt. A részvények értékesítésére 2023. novemberében került sor. Az értékpapír folyószámla kivonat/igazolás tartalmazza az értékpapírok beszerzési költségét (árfolyam, dbszám, a tranzakcióhoz kapcsolódó ksg.ek) és az értékesítésből származó bevételt is, ezáltal megállapítható az árfolyamnyereség összege.

  1. Kérdés: jól gondoljuk-e, hogy a fent nevezett értékpapírügylet ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem (árfolyamnyereség), amelyet a 23SZJA-074-es lap 172. sorában tüntetünk fel (a belföldről származó elkülönülten adózó jövedelmek között, annak ellenére, hogy külföldi jövedelem)?
  2. Fent nevezett sorban megállapított jövedelem igazolására elegendőek a brókercég/pénzügyi szolgáltató által kibocsátott kivonatok/igazolások, az értékpapírok beszerzését nem kell(ett) volna a korábbi évek adóbevallásban ellenőrzött tőkepiaci ügylet veszteségeként feltüntetni?
  3. Az értékesített részvények egy részére az amerikai cég 2023-ban marginális összegben ugyan, de osztalékot is fizetett, amely szintén feltüntetésre került az igazoláson ill. ehhez kapcsolódóan forrásadó (withholding tax) is levonásra került. Ezt a típusú jövedelmet az SZJA bevallás 05. lapján a 182. sorban ill. a 189. sorban részletezzük?
  4. Jól gondolhatjuk, hogy a fenti jövedelmeket nem terheli szociális hozzájárulási adó egyrészről az ellenőrzött tőkepiaci ügylet tényállása esetén ill. az amerikai-magyar kettős adóztatás elkerülése kapcsán a jövőben is érvényesülő előírások alapján?

Az értékpapír értékesítésből származó jövedelem megállapítása során kiderült, hogy az ügyfél az érintett részvények egy részét nem adózott jövedelméből vásárolta, hanem juttatásként szerezte a munkáltató révén. A juttatás azonban nem belföldi kifizetőtől  történt,  a belföldi munkáltató a juttatások után adót/járulékot nem állapított meg/vont le. A külföldi részvények (külföldi anyacégtől) 2019-ben kerültek „átadásra” azzal, hogy a részvénycsomag feletti rendelkezési jog 2019. 03 hó / 2020. 03. hó és 2021.03. hó során – tehát három részletben – nyílt meg.

Kérdés:

  1. jól gondoljuk-e, hogy a fenti juttatások az adózó részére „egyéb jogcímen kapott jövedelem, amely után szocho fizetésre is kötelezett” típusú jövedelmet jelentenek, amelyet az egyes szerzéssel érintett évek SZJA bevallásának önellenőrzésével tudunk rendezni, mert ezt az adózó a szerzések évében elmulasztotta?
  2. adóév során a szochó mértékének változását a szochó fizetési kötelezettség bemutatására szolgáló 09-es lapon az előlegek részletezésekor figyelembe kell venni vagy itt számolhatunk a teljes szochó fizetési kötelezettségre a 15,5%-os mértékkel?
  3. A 12%-os „különbözeti bírság” csak az SZJA vagy a szochó összegére is számolandó?

Segítségüket előre is köszönjük!

Üdvözlettel,

Kutos Tibor és Nagyiványi Noémi

Budakeszi Könyvelő Iroda Kft./Petra Property Kft.