Üzletág értékesítés és annak áfa kapcsolata

Tisztelt Szakértők!

Esemény:

Az alábbi gazdasági eseménnyel kapcsolatban kérem szakmai álláspontjukat.

Egy belföldi adóalany (Átadó Társaság) önállóan működő, szoftverfejlesztéssel (játékfejlesztéssel) foglalkozó szervezeti egységét értékesítette egy másik, külföldi tulajdonban lévő belföldi adóalanynak (Átvevő Társaság). A szerződés értelmében Átadó Társaság a jövőben lemond a játékfejlesztés lehetőségéről, illetve munkavállalóit munkajogi jogutódlás keretében átadja Átvevő Társaságnak. Átadó Társaság szerződésállományai közül, amely az árbevétel mintegy 90%-át tette ki, átkerült Átvevő Társaságba oly módon, hogy az eredeti szerződés felmondásra került, majd Átvevő Társaság újra megkötötte azt. A munkavállalók foglalkoztatása ugyanabban a munkakörben, változatlan feltételek mellett történik tovább, ugyanazokkal az eszközökkel és ugyanabban az ingatlanban. Az eszközök (számítógépek, irodai berendezések stb.) és az ingatlan használatáért Átvevő Társaság bérleti díjat fizet egy összegben, 18 hónapos időtartamra azzal, hogy a bérleti szerződés opcionálisan tartalmazza ezen időtartamot követően az eszközök megvásárlásának lehetőségét.

Átvevő Társaság tehát ugyanazokkal a munkavállalókkal és eszközökkel, ugyanazt a projektet folytatja tovább, és tartalmilag ugyanazt a szerződést kötötte újra, mint amivel korábban az Átadó Társaság rendelkezett. Átvevő Társaság árbevétele teljes egészében abból származik, mint korábban az Átadó Társaság árbevételének kb. 85-90%-a.

A Felek meghatározták, hogy az ellenérték 4 évre elosztva, előre meghatározott ütemezésben kerül kifizetésre. Az első részlet a szerződés hatályba lépésekor, a maradék három a következő években, azzal a kikötéssel, hogy azok csak akkor kerülnek kifizetésre, ha az esedékességkor az átvett munkavállalók számának egy meghatározott százaléka állományban van. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor a további kifizetések megszűnnek.

Kérdéseink:

1. A fenti esemény alapján megvalósul-e a számviteli törvény szerinti üzletág értékesítés, ezáltal az ellenérték egyéb bevételkénti elszámolásának lehetősége.
2. A fenti esemény kapcsán lehet-e mondani, hogy az ügylet tárgya az Áfa tv. 259. § 25/A. pontja szerinti üzletágnak minősül, ezáltal az Áfa tv. tárgyi hatályán kívüli ügyletnek minősül, figyelemmel a 2006/112/EK HÉA irányelv 19. cikkére, valamint a korábbi 1977. május 17-i 77/388/EGK irányelv 5. cikkének (8) bekezdésére. Előbbi lehetővé teszi, a tagállamoknak, hogy a szabályozásuk során a cégek vagyonának egy részét vagy egészét az áfa tekintetében egy egységként kezeljék, ezáltal annak átadását mentesítsék az áfa fizetése alól. Utóbbiról az EUB már kimondta, hogy „az egész vagyon vagy annak egy része átruházásának” fogalmát úgy kell értelmezni, hogy abba beletartozik az üzleti tőke vagy a vállalkozás egy önálló részének átruházása, amely vagyoni, és adott esetben nem vagyoni javakat is magában foglal, amelyek együttesen egy vállalkozást vagy egy vállalkozás önálló gazdasági tevékenység folytatására alkalmas részét képezik, azonban az nem foglalja magában az eszközök egyszerű értékesítését. Esetünkben nem vagyoni javak a munkavállalók, akikkel kapcsolatban a munkáltatói jogutódlás okán a velük kapcsolatos követelések és kötelezettségek is az Átvevő Társaságra szálltak át.
3. Az eszközök és az ingatlan bérbeadása tekinthető-e a főügylet járulékos szolgáltatásának, azaz felveszi-e az üzletág értékesítés áfa kulcsát, ezáltal azt nem kell számlázni és általános forgalmi adót felszámítani, vagy mindkettőt önálló ügyletként kell kezelni, ezáltál bérbeadás jogcímén áfá-val növelt értéken számlázni kell.
4. Amennyibben az eszközök és az ingatlan bérbeadása nem osztja a főügylet áfa hatályán kívüli sorsát, hanem önálló gazdasági eseményként áfaval növelten számlázni kell, és mégsem így történik, akkor mi az Átvevő Tásaság adókockázata? (Az Átadó Társaságé egyértelmű.)

Köszönöm megtisztelő válaszukat,

Üdvözlettel:

Bucsi László