15-20 ezer külföldi dolgozhat magyar építőipari cégeknél


Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) becslése szerint 2023-ban a magyar építőipari cégek 15-20 ezer külföldi munkavállalót foglalkoztattak – közölte a szakszövetség.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) együttműködve, közösen összeállított kérdőív alapján mérte fel a külföldi, illetve a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását, valamint szóban is tájékozódott tagszervezeteinél.

A közlemény szerint az 50 fő alatti és az 51-100 fő közötti foglalkoztatottal rendelkező cégeknél alig akad külföldi munkavállaló, de a 100 fő felettieknél – a válaszadók 40 százaléka – is csak 1-2 százalékot tesz ki a külföldiek aránya az összfoglalkoztatotti létszámon belül.

A 27 uniós ország közül kiemelendően Romániából, Szlovákiából és Horvátországból, emellett Ukrajnából érkeznek külföldi munkavállalók, akiket fizikai és szellemi munkakörben egyaránt alkalmaznak a cégek.

A vállalkozások fele alkalmazott Ukrajnából érkező fizikai dolgozót, míg 10 százaléka szellemi munkakörben adott munkát nekik.

Harmadik országbeli munkavállaló foglalkoztatását a válaszadók egynegyede jelölte meg. Mind fizikai, mind szellemi munkakörben alkalmaznak harmadik országbelieket – a teljesség igénye nélkül – Szerbiából, Jordániából, Ecuadorból, Mongóliából – írták a közleményben.

A megkérdezett kölcsönbe vevő cégek munkaerő igényét a minősített magyar köcsönbeadó cégeken kívül külföldi magánszemélyek, ügynökök, vagy akár harmadik országban toborzó cégek is elősegítik, hogy azután a dolgozók egyéni munkavállalási formában folytassák magyarországi tevékenységüket – közölte az ÉVOSZ.

A harmadik országbeli munkavállalók részére az őket alkalmazó cégek szállást is biztosítanak, leggyakrabban családi házakban, vagy lakásokban.

A megkérdezett cégeknél a harmadik országbeli munkavállalók esetében a foglalkoztatás időtartama maximálisan 24 hónap, vagy annál hosszabb időtartam, amelyet leggyakrabban a munkavállalók felmondása, vagy a határozott idő lejárta szakít meg.

A felmérésben a válaszadó cégek több mint fele maximális elégedettségét fejezte ki a harmadik országbeli munkavállalók munkájának kapcsolatban, éppen ezért 2024-re is tervezik alkalmazásukat.

A hazai építőipari vállalkozások egyúttal azt is jelezték, hogy sokasodik a külföldi befektetők által közvetlenül, külföldi érdekeltségű cégeken keresztüli unión kívüli munkaerő foglalkoztatása. Jellemzően távol-keleti és török befektetők létesítményeinek megvalósításához a befektető relációjából hozzák az építési termékeket, a munkavállalókat és a kivitelezői gépi kapacitásokat, technológiát is – közölte az ÉVOSZ.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.