2010 óta 150 százalékkal nőtt a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elmúlt három kormányzati ciklusban 150 százalékkal nőtt a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása – mondta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten.

Fülöp Attila a Megváltozott munkaképességű emberek támogatása című projekt zárórendezvényén elmondta, jelenleg 4,7 millió ember dolgozik Magyarországon, ez a szám 2010 óta 30 százalékkal, mintegy egymillióval nőtt, a megváltozott munkaképességű embereknél azonban 150 százalékos volt a bővülés, tehát a legnehezebb helyzetben lévők tudtak a leginkább bekapcsolódni a foglalkoztatásba.

Az államtitkár úgy fogalmazott: „Háborúban és békében is a legütőképesebb, ha munkaalapú társadalmat építünk.” Azt mondta, 2010 előtt a baloldal „gyáva” politikát folytatott, mert nem merte a foglalkoztatás felé elvinni a fogyatékossággal élőket, a tartósan beteg embereket, 2010-ben azonban szemléletváltás történt.

A legfontosabbnak azt nevezte, hogy a megváltozott munkaképességű emberek esetében ne azt nézzék, miben szenvednek hiányt, hanem azt, mire lehet használni a megmaradt munkavégző képességüket. Hozzátette, a kormány feltett szándéka, hogy mindenkinek találjon munkát, mert a munkavégzés a társadalmi kötődéshez, a kapcsolatokhoz, a szocializációhoz is jelentősen hozzájárul.

Tóth Tibor, a projektet megvalósító Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet főigazgatója közölte, a 7,5 évig működő, majdnem 17 milliárd forintból megvalósuló program a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációját és munkába állását segítette.

Segítették a résztvevőket abban, hogy munkára kész állapotot érjenek el, illetve a munkahely megtartásában. Igyekeztek minél több munkaadót felkeresni és tájékoztatni őket a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának lehetőségeiről és előnyeiről, szakmai fórumokat tartottak, amelyeken az álláskeresők és a munkáltatók találkozhattak, rehabilitációs és mentori képzéseket szerveztek, valamint létrehozták az Érték vagy! –  Megváltozott munkaképességű álláskeresők portálját – sorolta az igazgató.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.