2014 legolvasottabb cikkei a munkaidőről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

E cikkekre voltak a leginkább kíváncsiak olvasóink: pótszabadság, munkaidő-nyilvántartás, s sok egyéb, a munkaidőhöz kapcsolódó téma.


Gyermekek után járó pótszabadság

Hány nap szabadság jár egy évre? Milyen esetekben jár pótszabadság? A legtöbb munkavállalót ez utóbbi körben a gyermekek után járó pótszabadság érinti, amelynek mértékét és igénybevételének feltételeit a Munka Törvénykönyve határozza meg.

http://munkajog.hu/rovatok/munkaido/gyermekek-utan-jaro-potszabadsag

Ha csörög a telefon szabadság alatt

A munkajogi szabályok kifejezetten nem határozzák meg azt a határt, amely a munkáltatói zavarás és a munkavállaló tűrési, engedelmességi kötelezettsége között van. A konkrét eset valamennyi körülményét figyelembe véve, az együttműködési kötelezettség, az elvárhatóság és a méltányos mérlegelés munkajogi alapelvek segítségével lehet azt eldönteni, hogy a munkavállaló köteles-e válaszolni főnöke telefonhívásaira, e-mail üzeneteire.

http://munkajog.hu/rovatok/munkaido/ha-csorog-a-telefon-szabadsag-alatt

Ami nem munkaközi szünet
Gyakran találkozunk az ebédidő, a munkaközi szünet, a cigiszünet, és a képernyő előtti munkavégzés esetén járó szünet elnevezésekkel, amelyek azonban nem azonos fogalmak, érdemes ezért a tartalmukkal tisztában lennünk.
http://munkajog.hu/rovatok/munkaido/ami-nem-munkakozi-szunet

A munkaidő-nyilvántartásról dióhéjban
A munka- és pihenőidőre vonatkozó törvényi szabályok betartásának ellenőrizhetősége érdekében az Mt. előírja, hogy a munkáltató köteles nyilvántartani: a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét, valamint a szabadság tartamát. A nyilvántartási kötelezettség fontosságára – garanciális jellegére – tekintettel az alább ismertetendő szabályok az Mt. kógens szabályai közé tartoznak, azaz azoktól, sem a munkavállalóval kötött megállapodásban, sem kollektív szerződésben eltérni nem lehet.
http://munkajog.hu/rovatok/munkaido/a-munkaido-nyilvantartasrol-diohejban
 

Kiadható-e a szabadság a tárgyévet követő évben?
A Munka Törvénykönyvének főszabálya szerint a szabadságot – értve ezalatt az alap- és a különböző jogcímeken járó pótszabadságokat – annak esedékessége évében, tehát a tárgyévben kell kiadni, hiszen a szabadság alapvető funkciója, hogy a munkavállaló számára hosszabb idejű regenerálódást, feltöltődést biztosítson a munkavégzés mellett. Ennek megfelelően a 2014. évre vonatkozó szabadság kiadásának legkésőbbi jogszerű időpontja 2014. december 31.
http://www.munkajog.hu/rovatok/munkaido/kiadhato-e-a-szabadsag-a-targyevet-koveto-evben

Munkajogi továbbképzés

Négy alkalom alatt áttekintjük a munka törvénykönyve fontos részeit:

A munkaviszony megszüntetése – Dr. Lőrincz György
A munkaviszony létesítése – Dr. Berke Gyula
Az atipikus munkaviszony kérdései – dr. Bankó Zoltán
A munka- és pihenőidő szabályai – dr. Pál Lajos

Bővebb információ és jelentkezés >>

 A hét kérdése: betegség felmondási idő alatt
Az egyik munkavállaló 2014. március 5-én felmondással szüntette meg a munkaviszonyát. A felek megállapodtak abban, hogy a munkavállaló utolsó munkában töltött napja 2014.április 4. lesz, addig pedig munkát végez. A munkavállaló a felmondási idő alatt (2014. március 7-én) azonban beteg lett. Kihat-e ez a felmondásra? Meghosszabbítja-e ez a helyzet a felmondási időt? A gyógyulást követően folytatódik csak a felmondási idő, esetleg a felmondás ebben az esetben jogellenessé válik?
http://www.munkajog.hu/rovatok/munkaido/a-het-kerdese-betegseg-felmondasi-ido-alatt
 
A nyugdíjkorhatár és a munkavállalói státusz
A nyugdíjkorhatár betöltése nemcsak társadalombiztosítási szempontból jelentős tényező, hatása van a munkavállalói státuszra is. Más helyzetben van a munkavállaló a nyugdíjkorhatár betöltése után, a korhatár betöltését megelőző öt éven belül, illetve öt éven túl.
http://www.munkajog.hu/rovatok/munkaido/a-nyugdijkorhatar-es-a-munkavallaloi-statusz
 
A hét kérdése: munkaidő-beosztás megváltoztatása
Meg lehet-e változtatni a kérdéses munkanap előtti napon a munkaidő-beosztást a munkavállaló kérésére? Ha igen, hogyan kell dokumentálni, hogy ez a munkavállaló maga kérte?
http://www.munkajog.hu/rovatok/munkaido/a-het-kerdese-munkaido-beosztas-megvaltoztatasa
 
A szabadság és egyéb távollétek nyilvántartása

A Munka Törvénykönyve a munkáltató kötelezettségeként írja elő, hogy a szabadságot, egyéb távolléteket, a munkaidőt és a munkaidővel kapcsolatos megállapodásokat nyilvántartsa. Egy munkaügyi ellenőrzés során ezen adminisztrációs feladat teljesítésének elmulasztása – akár egyetlen munkavállaló vonatkozásában – munkaügyi bírság kiszabását is eredményezheti.
http://www.munkajog.hu/rovatok/munkaido/a-szabadsag-es-egyeb-tavolletek-nyilvantartasa
 
Így vezesse a munkaidő-nyilvántartást
Hogyan kell szabályos munkaidő-nyilvántartást vezetni – ez is kiderül A munka- és pihenőidő szabályai című könyvből, amelyből rövid részletet közlünk.
http://www.munkajog.hu/rovatok/munkaido/a-munka-es-pihenoido-szabalyai
 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

4,2 százalékos a munkanélküliség

Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.

2024. július 24.

A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet

A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.

2024. július 24.

Több, mint 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).