2,3 millióan súlyosan nélkülöznek – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hazai háztartások háromnegyede nem tudna egy váratlanul felmerülő kiadást kifizetni, több mint felüknek pedig nincs lehetőségük arra, hogy évente egyszer üdülni menjenek. Az InfoTandem heti infografikája.


A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának három tényezőcsoportja közül Magyarországon a súlyos anyagi depriváció érinti a legtöbb embert: tavaly a lakosság 23,9 százaléka, 2,34 millió ember tartozott ide. Ez a ráta bő 1,6-szor magasabb a relatív jövedelmi szegénység 14,6 százalékos mutatójánál. Egyébiránt az Európai Unió átlagában éppen fordított a helyzet: 1,7-szeres a különbség, de a jövedelmi szegénység „javára”. A harmadik szegénység-dimenzió, a nagyon alacsony munkaintenzitás szempontjából a helyzet hasonló: ez nálunk 9,2 százalékot, míg az uniós népességből mintegy 8 százalékot sújt.

Az anyagi depriváció az alapvető javakhoz, szolgáltatásokhoz való elégtelen hozzáférésben fejezhető ki. Ezt úgy számszerűsítik, hogy 9 konkrét tételre kérdeznek rá; súlyosan depriváltnak az tekintendő, akire saját bevallása szerint ezek közül legalább 4 vonatkozik.

Hazánkban a 2013-as helyzetet tükröző legfrissebb KSH-felmérés szerint a vizsgált tételek közül különösen kettő emelkedik ki, ezek a népesség több mint felét érintik. Messze a legmagasabb arányt a váratlan kiadások fedezésére való képtelenség mutatja: a háztartások háromnegyede arról számolt be, hogy egy hirtelen felmerülő (legalább 66 ezer forint összegű) kiadást nem tudna kifizetni. Ráadásul e részmutató azon kevesek közé tartozik, amelyeknél még romlott is a helyzet az előző évhez képest (igaz, csak 1 százalékponttal). A második legáltalánosabb probléma: a család nem engedheti meg magának, hogy évente legalább egy hétre elmenjen üdülni. Az itt mért 59,6 százalékos arány ugyanakkor érdemben, 7 százalékponttal enyhült 2012-höz viszonyítva.

Nagyjából az emberek egynegyedért érinti, hogy nem tudnak kétnaponta húst (vagy azzal azonos tápértékű vegetáriánus ételt) fogyasztani; hátralékban vannak a hiteltörlesztésükkel vagy más rezsiszámlával; illetve nem fér bele a büdzséjükbe, hogy kocsit tartsanak. A fűtésen a lakosság bő egytizede kénytelen spórolni, az viszont, hogy valakinek anyagi okokból ne legyen telefonja, mosógépe vagy épp színes televíziója, manapság már elenyésző arányban fordul elő. Az összesítő indikátor, a súlyos anyagi deprivációs ráta – tehát azok aránya, akik a vizsgált 9 tételből legalább 4-et igaznak tekintenek a háztartásukra nézve – 2013-ban 2,9 százalékpontot javult az egy esztendővel korábban mért 26,8 százalékhoz képest.

A standard tételsort a legutóbbi helyzetfelmérésekor kiegészítették néhány további kérdéssel, amelyek főként a háztartások 16 éves és idősebb tagjaira vonatkoztak. A kapott válaszokból kiderült például, hogy az emberek 30 százaléka nem engedheti meg magának, hogy régebbi ruhái helyett újat vásároljon, a használt bútorok lecserélése pedig a háztartások 45 százalékánál ütközik akadályba. A megkérdezettek egyaránt egyharmad körüli arányban válaszolták azt, hogy nem tudják finanszírozni a társas kapcsolatok fenntartását (36,7 százalék), illetve a rendszeres szabadidős tevékenységet, azaz a moziba vagy színházba járást, sportolást (32,6 százalék). A saját internet-hozzáférésről 12 százalék kénytelen anyagi okokból lemondani.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 22.

Valóban szigorodnak a 3. országbeliek jogellenes foglalkoztatását sújtó szankciók?

Módosul a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. Rendelet (Magyar Közlöny 2024. évi 16. szám), aminek az egyik deklarált célja a harmadik országbeli állampolgárok jogsértő foglalkoztatására vonatkozó szankciók szigorítása. Ennek fényében nézzük meg, hogy ha jelenleg valaki a megfelelő engedély nélkül végzi a munkáját 3. országbeliként, akkor az őt foglalkoztató magyar cég milyen pénzbírságra számíthat.

2024. február 22.

A szövetkezet keretében végzett munka és a nyugdíj

A szövetkezet keretében a szövetkezeti tag biztosítottként végzett tevékenységének időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időt eredményez. Az úgynevezett sajátos szövetkezeti formában történő munkavégzés azonban más helyzetet jelent.

2024. február 21.

Kevesli a hatósági munkaügyi ellenőrzést a Magyar Szakszervezeti Szövetség

Még mindig kevés – reagált a munkavédelmi bírságok összegeinek jelentős emelkedése hírére a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ nem az akár 100 millió forintra emelt büntetési tételt kevesli, hanem az ellenőrzések gyakoriságát. Utóbbi ugyanis – információk szerint – még mindig nem fog változni, mint ahogy az a gyakorlat sem, hogy a szabálytalanságokért, még a fekete foglalkoztatásért is gyakran csak figyelmeztetést „szabnak” ki az ellenőrök. A MASZSZ érdemi változtatást vár.