230 700 forint volt tavaly a bruttó átlagkereset


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tavaly a bruttó átlagkereset 3,4, a nettó 4,9 százalékkal nőtt a nemzetgazdaságban, 2013. január-decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete elérte a 230 700 forintot – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.


Az átlagkereset a versenyszférában 3,6 százalékkal nőtt. A költségvetés területén – a közfoglalkoztatottak nélkül – átlagosan 6,0 százalékos volt a bruttó kereset emelkedése, a nonprofit szektorban pedig 3,1 százalékos.

A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 242 200, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 227 800 forintot kerestek. A nonprofit szektorban az alkalmazásban állók bruttó keresete 210 200 forintra emelkedett. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 76 800 forint volt.

A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak, elérték a 471 000 forintot. Ezt az információ és kommunikáció követte 426 500 forinttal, valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 410 500 forinttal.

A legkevesebbet, 147 000 forintot a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, 151 300 forintot a humán-egészségügyi, szociális ellátás, illetve 169 200 forintot az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágakban dolgozók keresték.

                Munkaügyi és tb-nyilvántartás, adatszolgáltatás 2014
               

                    Bizonytalan az új szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak Farkasné Gondos Krisztina OEP osztályvezetőnek, dr. Kártyás Gábor munkajogásznak és dr. Kovács Ferenc adószakértőnek – jöjjön el 2014. március 20-án szakmai konferenciánkra

               

                    Ízelítő a tematikából:

               

  •                    
  •                         A bejelentési szabályok módosulásai
  •                    
  •                         A bevallások változásai, különös tekintettel a járulékbevallásokra
  •                    
  •                         Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség
  •                    
  •                         A munkaidő-nyilvántartás törvényi követelményei
  •                    
  •                         A szabadság és egyéb távollétek kezelése a nyilvántartásban
  •                

               

                    Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

               

                    Bővebb információk és jelentkezés itt

           

Január-decemberben a költségvetési szférában dolgozók egy része átlagosan 10 100 forint, az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó kompenzációt kapott, míg a nonprofit szervezeteknél az erre jogosultak átlagosan 9800 forint juttatást kaptak ezen a címen.

Tavaly a rendszeres, prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli kereset átlagosan 3,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos, családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 151 100 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 104 400, a szellemi foglalkozásúaké 201 300 forint.

A versenyszférában a nettó keresetek 5,2, a közszférában a közfoglalkoztatottak nélkül 7,1, a nonprofit szervezeteknél 4,2 százalékkal nőttek 2012 azonos időszakához képest. A 243 800 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,5 százalékkal volt magasabb a 2012. január-decemberinél.

(Forrás: MTI) 

   


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.