35 millióval kevesebb munkaképes ember lesz az EU-ban 2050-re


A Brüsszelben tartott Európai Szociális Csúcson (Tripartite Social Summit) az uniós vezetők és partnerei gyűltek össze, hogy megvitassák az EU legfontosabb gazdasági kérdéseit. A találkozó fő témája “A sikeres európai gazdaság alapjai munkavállalók és a vállalatok számára” volt.

A csúcstalálkozót Ursula von der Leyen vezette, Charles Michellel az Európai Tanács elnökével. Az évente két alkalommal megrendezett eseményen a jelenlegi és a soron következő két EU Tanácsának elnökségét képviselő küldöttek, az európai intézmények vezetői, az európai szociális partnerek vezetői, valamint Spanyolország, Belgium és Magyarország (a jelenlegi és a soron következő elnökségi országok) nemzeti munkavállalói és munkáltatói szervezetei vesznek részt. A megbeszélések fő témája az európai munkaerőhiány kezelésé volt.

„Mivel a körülöttünk lévő világ gyorsabban változik, mint valaha, a szociális partnerek állnak a gazdasági és társadalmi kihívásokra adott válaszaink középpontjában. Vállalkozások milliói keresnek munkaerőt, ezért javítanunk kell a munkaerőpiachoz való hozzáférést, és segítenünk kell a munkavállalókat a szükséges készségek megszerzésében.” – mondta beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, majd hozzátette: “Egyszerűsíteni kell a vállalkozások adminisztratív szabályait, ha növeljük az EU versenyképességét. Csak a szociális partnerekkel együttműködve tudunk minőségi munkahelyeket, valamint fenntartható növekedést biztosítani.”

A magyar üzleti szféra munkáltatóinak érdekeit Dr. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége-BusinessHungary (MGYOSZ) képviselte. Felszólalásában kiemelte a jelenlegi bizonytalanságokkal teli geopolitikai helyzetből adódó nehézségeket, azonban hozzátette, hogy a megfelelő stratégiával és szakpolitikai döntésekkel az Európai Unió csökkentheti a munkaadókat érintő bizonytalanságot.

“Az előrejelzések szerint a munkaképes korú népesség az EU-ban 35 millióval, Magyarországon pedig félmillióval csökken 2050-re.” – mondta Rolek – “Ezért kulcsfontosságú, hogy az EU hosszú távú stratégiát dolgozzon ki a demográfiai trendek megfordítására a gazdaság támogatása érdekében. A vendégmunkások fogadásának pedig célzottnak, szelektívnek és kontroláltnak kell lennie.” Felszólalásában a közép-kelet-európai országok EU-n belüli specifikus problémájára is kitért: “A munkaerőhiány és annak kezelési módjai régiónként és országonként eltérőek. A munkaerő mozgásának iránya az EU-n belül kelet-nyugati irányú. Ezért a közép-kelet-európai régió, ezen belül Magyarország ennek a belső munkaerő-vándorlásnak a vesztese. A demográfiai csökkenésre hozzáadódva ez lassítja az érintett országok gazdasági növekedést, és jelentősen gátolja ezen országok felzárkózását.” Beszéde végén javasolta az EU döntéshozóinak egy olyan pénzügyi mechanizmus kialakítását, amely a munkaerő szabad mozgásának fenntartása mellett, igazságosan kompenzálja a közép-kelet-európai országokat az EU-n belüli munkaerő elszívásból eredő jelentős veszteségekért.

Forrás: MGYOSZ-BusinessEurope sajtóközleménye


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

KSH: a bruttó átlagkereset 658 400 forint

2024. márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 658 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 452 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. május 22.

Hátrányos helyzetűek szakmatanulására nyílik 23 milliárd forintos pályázat

Szakképzési centrumok számára pályázati lehetőség nyílik 23 milliárd forintos keretösszeggel, hátrányos helyzetben lévők szakmatanulásának elősegítésére és rugalmas tanulási utak kialakítására – jelentette be az innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár kedden, a Tatabányai Szakképzési Centrumban tartott sajtótájékoztatóján.