Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A reálkeresetek – a magas infláció miatt – 3,3 százalékkal emelkedtek júniusban – derül ki a KSH jelentéséből.
Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 15,4 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 16,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A bruttó átlagkereset 503 500 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 514 300 forint volt.
A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 347 200 forint volt – ismertette szerdai jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 334 800 forintot ért el. A rendszeres bruttó átlagkereset 469 500 forintra becsülhető, ami 16,0 százalékkal meghaladta az előző év júniusit.
A reálkereset 3,3 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak tavaly júniushoz mért, 11,7 százalékos növekedésével számolva.
A bruttó kereset mediánértéke 403 000 forintot ért el, 15,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 280 800 forint volt, 17,0 százalékkal felülmúlta a tavaly júniusit.
Az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járult hozzá – jegyezte meg jelentésében a KSH.
A vállalkozások körében 14,8 százalékkal nőtt a bruttó és a nettó kereset, a közfoglalkoztatottak nélkül 512 500, illetve 340 800 forintra. A költségvetési szektorban 12,1 százalékos emelkedéssel bruttó 511 800, és nettó 340 400 forintra nőtt az átlag. A nonprofit szervezeteknél 30,8 százalékos volt az átlagkeresetek emelkedése és elérte a bruttó 543 700, illetve a nettó 361 600 forintot, amihez hozzájárult, hogy tavaly augusztus elejétől számos oktatási intézmény – a fenntartójának változása miatt – a költségvetési szektorból ide sorolódott át, így az év első felében még jelentős bázishatás érvényesül – fűzte hozzá a jelentés.
A feldolgozóiparban 14,0 százalékos, az építőiparban 17,9 százalékkal, a mezőgazdaságban 15,4 százalékos volt a bruttó átlagkereset emelkedése tavaly júniushoz képest, amivel, rendre 521 000, 414 500 forintot, illetve 503 500 forintot ért el. Az infokommunikációs, illetve a pénzügyi biztosítási szektorban 828 100 és 829 700 forint volt a júniusi bruttó átlagkereset, amivel 14,9 és 15,2 százalékos növekedést ért el. A szállítás, raktározás üzletágban 18,3 százalékos volt a keresetek emelkedése és ezzel 456 800 forintot ért el, míg a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás területén 22,6 százalékos éves emelkedéssel is csak 323 900 forint lett. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalom-biztosítás területén 551 700 forint volt az átlagkereset 10,4 százalékkal több mint egy éve, az egészségügyben 19,9, az oktatásban 17,2 százalékos növekedést mért a KSH, amivel a bruttó átlagkereset 677 200, illetve 472 600 forintra emelkedett.
(MTI)
Szakképzési centrumok számára pályázati lehetőség nyílik 23 milliárd forintos keretösszeggel, hátrányos helyzetben lévők szakmatanulásának elősegítésére és rugalmas tanulási utak kialakítására – jelentette be az innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár kedden, a Tatabányai Szakképzési Centrumban tartott sajtótájékoztatóján.
Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.
A szakszervezet tevékenysége során számos olyan információhoz juthat hozzá a munkáltatót érintően, amelyeknek nyilvánosságra hozatala jelentősen sértheti annak érdekeit. A munkáltatók védelme érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a szakszervezetek nevében vagy érdekében eljáró személyeket titoktartásra kötelezi ezen, bizalmas információkat illetően.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
