A baleset háromféle minősítése: munkajog, munkavédelem és TB


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkavégzéssel összefüggésben felmerülő balesetek jogi minősítése a szabályozási háttér miatt is bonyolult. Ugyanaz a baleset ugyanis másként értékelendő munkajogi, munkavédelmi és társadalombiztosítási szempontból. Nézzük mindezt egy konkrét példán!


A tényállás a következő: a munkavállalók kötelező csapatépítő tréningen vesznek részt, ahonnan a munkáltató által rendelkezésükre bocsátott kisbusszal jönnek haza. A jól sikerült rendezvényen a munkavállalók bőségesen fogyasztanak a céges költségre biztosított alkoholos italokból. A visszaúton a volánhoz ülő munkavállaló erősen bódult állapodban van, amiből eredően közúti balesetet szenvednek. Az egyszerűség kedvéért csak a buszt vezető munkavállaló szempontjából tekintsük végig, hogyan ítélhető meg a tényállás a különböző jogterületek szempontjából.

Munkajogi szempontból abból kell kiindulni, hogy a munkáltató akkor köteles megtéríteni a munkavállalót ért kárt, ha az a munkaviszonnyal összefüggésben következett be. Kérdés tehát, hogy a jelen esetben fennáll-e a baleset és a munkaviszony közötti okozati összefüggés. Ezt tipikusan akkor lehet megállapítani, amikor a munkavállalót a munkavégzési helyen, munkaidőben, a munkaköri feladatok teljesítése közben éri kár. Ám ezek nem szükséges feltételei az okozati összefüggés megállapításának. A bírói gyakorlat szerint a munkaviszonnyal való összefüggés megállapítható a munkavégzéshez szükséges előkészítő és befejező cselekmények ideje alatt, vagy a munkahelyi étkezde, mosdó, zuhanyzó igénybevétele során bekövetkező károk esetén is. Tipikusan nem állapítható meg viszont a kár és a munkaviszony közötti okozati összefüggés, ha a kár a munkavállaló fusizása során következik be, azaz amikor a munkáltató engedélye nélkül, saját maga részére végez munkát. A bírói gyakorlat szerint a munkaviszonnyal való összefüggés nem áll fenn akkor sem, ha a munkába menet során következett be a baleset, de a közlekedés formáját a munkavállaló maga választhatja meg, vagy nem a munkáltató által üzemeltetett, rendelkezésére bocsátott járművel közlekedik.

Ha a szóban forgó tréning kötelező volt, ahonnan a munkavállaló a munkáltató által biztosított busszal utazott haza, akkor a baleset és a munkaviszony közötti ok-okozati összefüggés megállapítható, így az abból eredő károkért a munkáltató felel. Ugyanakkor a felelősség szempontjából mérlegelni kell, hogy a munkavállaló maga is vétkesen közrehatott a baleset bekövetkezésében, hiszen alkoholos állapotban ült volánhoz. E közrehatás arányában a munkáltató nem kötelezhető kártérítésre.

A munkavédelmi szempontú minősítésnek a munkavédelmi kötelezettségek szempontjából van jelentősége. Így azt a balesetet kell a munkavédelmi hatóságnak bejelenteni, kivizsgálni, illetve amiatt várható munkavédelmi bírság (vagy egyéb szankció), amely munkabalesetnek minősül. A munkavédelmi törvény szerint a munkabaleset a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Munkavédelmi szempontból tehát nincs jelentősége a munkavállaló esetleges közrehatásának. Ezért a munkavédelmi hatóság elmarasztaló határozatából nem következik, hogy a munkáltató kártérítési felelőssége is fennállna, a teljes kárért.

Végül, a társadalombiztosítási szabályok szempontjából a minősítésnek az a jelentősége, hogy a biztosítottra kedvezőbb, ún. baleseti ellátások csak az üzemi balesetnek minősülő baleset esetén járnak. Az üzemi baleset a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben érő baleset. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (úti baleset). Ugyanakkor, nem üzemi baleset az a baleset, amely részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be, illetve munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, vagy munkahelyi rendbontás során következett be. Úgyszintén nem üzemi baleset, amely a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt. Visszatérve a példa szerinti esetre: kizárja a baleset üzeminek minősítését, ha az úti baleset a munkavállaló alkoholos állapota miatt következett be.

A három jogszabály szerinti vizsgálat tehát különböző eredményekre vezethet. A kötelező vidéki tréningről a munkáltató autóbuszával hazatérő, saját alkoholos befolyásoltsága miatt balesetet szenvedő munkavállaló káráért a munkáltató részben lehet felelős. Míg a munkavédelmi szabályok szerinti munkabaleseti minősítés fennáll, üzemi balesetnek mégsem fog minősülni. Láthatóan, a munkavállalót ért egészségsérelem minősítését a három jogterület alapján külön-külön kell vizsgálni.

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 14.

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.