A britek megvonnák a kedvezményeket az EU-munkavállalóktól


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A britek többsége támogatja azt a kormányzati tervet, hogy a letelepedési és munkavállalási céllal Nagy-Britanniába érkező uniós állampolgárokra a brit EU-tagság megszűnése után (Brexit) ne vonatkozzanak kedvezményesebb bevándorlási szabályok, mint az Európai Unión kívüli országokból érkezőkre.

A brit kormány e héten közzétett elvi állásfoglalása szerint a Brexit után azonos szabályok lépnének életbe az Európai Unióból és az EU-n kívüli országokból érkezők letelepedésének és foglalkoztatásának engedélyezésére.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a YouGov 3168 fős választói minta bevonásával elvégzett, szerdán ismertetett felmérése azt mutatja, hogy a britek abszolút többsége ezzel egyetért. Az elképzelést a válaszadók 53 százaléka helyeselte, és csak 21 százalék támogatná, hogy a Brexit után Nagy-Britanniába települő uniós állampolgárok „különleges státust” kapjanak.

A vizsgálat szerint az országos átlagon belül különösen kiugró a kormányzati tervvel egyetértők aránya azok körében, akik a brit EU-tagságról 2016-ban rendezett – a kilépésre voksolók által szűk, 51,9 százalékos többséggel megnyert – népszavazáson a Brexitre szavaztak. Közülük 70 százalék szeretné, ha az EU-ból érkezőkre ugyanolyan bevándorlási szabályok lennének érvényesek a brit EU-tagság megszűnése után, mint más országok állampolgáraira, és mindössze 11 százalékuk támogatná az uniós polgárok nagy-britanniai letelepedési és munkavállalási kérelmeinek kedvezményes elbírálását a Brexit után is.

A YouGov felmérése szerint azok körében is relatív, 43 százalékos többségben vannak az EU-bevándorlók különleges státusát ellenzők, akik a referendumon a bennmaradásra szavaztak. Ebben a választói körben ugyanakkor 35 százalék támogatná, hogy az EU-állampolgárok akkor is kedvezményes bevándorlási elbírálásban részesüljenek, ha a Brexit után érkeznek Nagy-Britanniába.

A konzervatív párti brit kormány e héten elfogadott állásfoglalása szerint az EU-ban maradó országok Nagy-Britanniában letelepedni kívánó állampolgárai a brit EU-tagság megszűnése után elvileg már nem részesülnének kedvezményesebb engedélyezési elbánásban, mint azok, akik az unión kívüli országokból érkeznek. Ez azonban egyelőre inkább csak szándéknyilatkozat és vitaanyag, semmint részleteiben kidolgozott, végleges döntés.

A brit kormány jelenleg érvényes tervei szerint azok az uniós állampolgárok, akik a brit EU-tagság jövő márciusra várható megszűnése után tervezett átmeneti időszak végéig, 2020. december 31-ig eltöltöttek öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában, változatlan jogosultságokkal állandó letelepedési engedélyért folyamodhatnak.

Akik a brit kilépés előtt érkeznek, de az átmeneti időszak végéig még nem tartózkodnak öt éve Nagy-Britanniában, kitölthetik az ötéves tartózkodási időszakot, és utána kérelmezhetnek végleges letelepedett státust.

A brit kormány azonban már korábban is jelezte, hogy a Brexit után mindenképpen megszűnik a megkötések nélküli bevándorlás az Európai Unió országaiból.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

4,2 százalékos a munkanélküliség

Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.

2024. július 24.

A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet

A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.

2024. július 24.

Több, mint 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).