Gyanús betegállomány a felmondási idő alatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkavállaló egyoldalúan csak a (legalább) 30 napos felmondási idő letöltése után távozhat a munkaviszonyból. A mindenképpen szabadulni igyekvő munkavállaló ezt sok esetben úgy oldja meg, hogy hirtelen „beteg” lesz. Ez természetesen jogsértő magatartás.

A munkavállaló felmondása esetén a felmondási időt még munkában kell tölteni. Ennek mértéke a Munka Törvénykönyve alapján 30 nap, amelyet azonban a felek megállapodása hosszabb időtartamban is meghatározhat. Ha tehát a munkavállaló távozni óhajt a fennálló munkaviszonyából, a felmondási időt be kell kalkulálnia a terveibe. Természetesen sokszor előfordul, hogy a leendő új munkahelyén viszont már hamarabb is számítanának rá. Ilyenkor a munkavállaló kérheti, hogy a munkáltató mentesítse a munkavégzési kötelezettsége alól a felmondási időre, vagy egyszerűen állapodjanak meg rövidebb felmondási időben. A munkáltató ugyanis eltekinthet a felmondási idő ledolgozása alól, de ehhez kifejezett nyilatkozat szükséges. A „hallgatás – beleegyezés” elv a jogban általában nem érvényesül, tehát önmagában az, hogy a munkavállaló ez irányú kérelmére nem kap választ, nem jelenti a kérelem elfogadását.

Az is megoldás lehet, ha a munkavállaló a felmondási idő alatt kéri szabadsága kiadását, ha az időarányosan járó szabadságát még nem használta fel. Ez a kérelem sem kötelező viszont a munkáltatóra, a munkavállaló kérése szerint ugyanis csak évente hét munkanapot kötelező kiadni. Ha a tárgyévben ezt a munkavállaló már kimerítette, akkor a szabadság kiadása, vagy a munkaviszony végén történő, pénzbeli megváltása között a munkáltató jogosult választani.

Nem szerencsés viszont, ha a munkavállaló inkább beteget jelent, és miközben a korábbi munkáltatójánál e jogcímen mentesül a munkavégzés alól, az új munkahelyén munkába áll. A munkavállaló egy időben csak egyféle jogcímen mentesülhet a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ezért ha keresőképtelen beteg, akkor emiatt nem kell dolgoznia, így erre az időre már nincs szüksége a munkáltató engedélyére, hogy mentesülhessen a felmondási idő ledolgozása alól. Ez ilyenkor nem csak szükségtelen, de nem is lehetséges. A felmondási idő ledolgozása alóli mentesülésnek ilyenkor legfeljebb csak a keresőképtelenség megszűnése utáni időszakra van értelme.

Az egészségbiztosítási törvény szerint a keresőképtelenséget munkakörönként kell vizsgálni. Elvileg tehát lehetséges, hogy a munkavállaló a régi munkakörében keresőképtelen, a másik, új munkáltatónál betöltött munkakörét viszont el tudja látni. Egy banális példával, a munkavállaló törött mutatóujjal nem tud bárzongoristaként dolgozni, de a recepciós munkakört el tudja látni. Ha azonban a munkakörök azonosak, vagy hasonló jellegűek, és a munkavállaló az egyik munkakörben dolgozni kezd, akkor abból arra kell következtetni, hogy a másikban is keresőképesnek minősül. Ugyanakkor, a keresőképtelenséget a munkavállaló kezelőorvosa állapítja meg, és azt a munkáltató saját hatáskörében nem bírálhatja felül. Erre csak közigazgatási eljárás kezdeményezése keretében van lehetősége.

Ha a munkavállaló nem dolgozza le a felmondási időt, akkor jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát. Ebben az esetben a munkáltató bíróság előtt a Munka Törvénykönyvében meghatározott jogkövetkezményekkel élhet. Ez azt jelenti, hogy követelheti a munkavállalótól átalány-kártérítésként a felmondási időre eső távolléti díja megfizetését. Ha a munkáltatónak ezt meghaladó, a bíróság előtt bizonyított kárigénye is van, akkor azt is. A kárigény független attól, hogy a munkavállaló a felmondási idő mely részét nem töltötte le. Tehát, akár egyetlen nap elmulasztása esetén is megalapozottan követelheti a munkáltató átalány-kárigényként a teljes felmondási időre eső távolléti díjat. Ha a keresőképtelen állomány hatósági felülvizsgálata során bebizonyosodik, hogy a munkavállaló valójában nem is volt keresőképtelen, akkor szintén jogalap nélkül nem töltötte le a felmondási idejét, ami megalapozza a jogellenes munkaviszony megszüntetést.

A fals betegállománynak lehetnek a munkajogon kívüli szankciói is. Így a társadalombiztosítási szervek a felvett táppénzellátás és kamatai visszafizetésére kötelezik azt, aki az ellátást jogalap nélkül vette igénybe. Erre a feltételtől számított 90 napban felróhatóság vizsgálata nélkül, ez után csak a felróhatóság bizonyítása esetén van lehetőség. A társadalombiztosítási ellátás csalárd megszerzésének büntetőjogi következménye is lehet, ám az ellátás visszafizetése esetén a büntetés korlátlanul enyhíthető.

A felmondási idő letöltése körüli viták esetén mindenképpen célszerű, hogy a felek már a felmondás közlésekor tisztázzák a terveket és lehetőségeket. Az is segíthet, ha a munkavállaló kéri az időarányosan járó szabadság természetben történő kiadását, ezzel csökkenthetőek a ledolgozandó napok. Szóba jöhet bármilyen kompromisszum is, azaz a felmondási idő egy része alóli mentesítés is lehetséges. Amennyiben a munkáltató igényt tart a felmondási idő ledolgozására, hívja fel a munkavállalót ennek teljesítésére, a jogsértés szankcióira való figyelmeztetés mellett.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Hátrányos helyzetűek szakmatanulására nyílik 23 milliárd forintos pályázat

Szakképzési centrumok számára pályázati lehetőség nyílik 23 milliárd forintos keretösszeggel, hátrányos helyzetben lévők szakmatanulásának elősegítésére és rugalmas tanulási utak kialakítására – jelentette be az innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár kedden, a Tatabányai Szakképzési Centrumban tartott sajtótájékoztatóján.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.

2024. május 21.

A munkáltató és a szakszervezet közös titkai

A szakszervezet tevékenysége során számos olyan információhoz juthat hozzá a munkáltatót érintően, amelyeknek nyilvánosságra hozatala jelentősen sértheti annak érdekeit. A munkáltatók védelme érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a szakszervezetek nevében vagy érdekében eljáró személyeket titoktartásra kötelezi ezen, bizalmas információkat illetően.