Gyanús betegállomány a felmondási idő alatt

Szerző: Kártyás Gábor
Dátum: 2018. szeptember 26.
Címkék: ,
Rovat:
A munkavállaló egyoldalúan csak a (legalább) 30 napos felmondási idő letöltése után távozhat a munkaviszonyból. A mindenképpen szabadulni igyekvő munkavállaló ezt sok esetben úgy oldja meg, hogy hirtelen „beteg” lesz. Ez természetesen jogsértő magatartás.

A munkavállaló felmondása esetén a felmondási időt még munkában kell tölteni. Ennek mértéke a Munka Törvénykönyve alapján 30 nap, amelyet azonban a felek megállapodása hosszabb időtartamban is meghatározhat. Ha tehát a munkavállaló távozni óhajt a fennálló munkaviszonyából, a felmondási időt be kell kalkulálnia a terveibe. Természetesen sokszor előfordul, hogy a leendő új munkahelyén viszont már hamarabb is számítanának rá. Ilyenkor a munkavállaló kérheti, hogy a munkáltató mentesítse a munkavégzési kötelezettsége alól a felmondási időre, vagy egyszerűen állapodjanak meg rövidebb felmondási időben. A munkáltató ugyanis eltekinthet a felmondási idő ledolgozása alól, de ehhez kifejezett nyilatkozat szükséges. A „hallgatás – beleegyezés” elv a jogban általában nem érvényesül, tehát önmagában az, hogy a munkavállaló ez irányú kérelmére nem kap választ, nem jelenti a kérelem elfogadását.

Az is megoldás lehet, ha a munkavállaló a felmondási idő alatt kéri szabadsága kiadását, ha az időarányosan járó szabadságát még nem használta fel. Ez a kérelem sem kötelező viszont a munkáltatóra, a munkavállaló kérése szerint ugyanis csak évente hét munkanapot kötelező kiadni. Ha a tárgyévben ezt a munkavállaló már kimerítette, akkor a szabadság kiadása, vagy a munkaviszony végén történő, pénzbeli megváltása között a munkáltató jogosult választani.

Nem szerencsés viszont, ha a munkavállaló inkább beteget jelent, és miközben a korábbi munkáltatójánál e jogcímen mentesül a munkavégzés alól, az új munkahelyén munkába áll. A munkavállaló egy időben csak egyféle jogcímen mentesülhet a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Ezért ha keresőképtelen beteg, akkor emiatt nem kell dolgoznia, így erre az időre már nincs szüksége a munkáltató engedélyére, hogy mentesülhessen a felmondási idő ledolgozása alól. Ez ilyenkor nem csak szükségtelen, de nem is lehetséges. A felmondási idő ledolgozása alóli mentesülésnek ilyenkor legfeljebb csak a keresőképtelenség megszűnése utáni időszakra van értelme.

Az egészségbiztosítási törvény szerint a keresőképtelenséget munkakörönként kell vizsgálni. Elvileg tehát lehetséges, hogy a munkavállaló a régi munkakörében keresőképtelen, a másik, új munkáltatónál betöltött munkakörét viszont el tudja látni. Egy banális példával, a munkavállaló törött mutatóujjal nem tud bárzongoristaként dolgozni, de a recepciós munkakört el tudja látni. Ha azonban a munkakörök azonosak, vagy hasonló jellegűek, és a munkavállaló az egyik munkakörben dolgozni kezd, akkor abból arra kell következtetni, hogy a másikban is keresőképesnek minősül. Ugyanakkor, a keresőképtelenséget a munkavállaló kezelőorvosa állapítja meg, és azt a munkáltató saját hatáskörében nem bírálhatja felül. Erre csak közigazgatási eljárás kezdeményezése keretében van lehetősége.

Ha a munkavállaló nem dolgozza le a felmondási időt, akkor jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát. Ebben az esetben a munkáltató bíróság előtt a Munka Törvénykönyvében meghatározott jogkövetkezményekkel élhet. Ez azt jelenti, hogy követelheti a munkavállalótól átalány-kártérítésként a felmondási időre eső távolléti díja megfizetését. Ha a munkáltatónak ezt meghaladó, a bíróság előtt bizonyított kárigénye is van, akkor azt is. A kárigény független attól, hogy a munkavállaló a felmondási idő mely részét nem töltötte le. Tehát, akár egyetlen nap elmulasztása esetén is megalapozottan követelheti a munkáltató átalány-kárigényként a teljes felmondási időre eső távolléti díjat. Ha a keresőképtelen állomány hatósági felülvizsgálata során bebizonyosodik, hogy a munkavállaló valójában nem is volt keresőképtelen, akkor szintén jogalap nélkül nem töltötte le a felmondási idejét, ami megalapozza a jogellenes munkaviszony megszüntetést.

A fals betegállománynak lehetnek a munkajogon kívüli szankciói is. Így a társadalombiztosítási szervek a felvett táppénzellátás és kamatai visszafizetésére kötelezik azt, aki az ellátást jogalap nélkül vette igénybe. Erre a feltételtől számított 90 napban felróhatóság vizsgálata nélkül, ez után csak a felróhatóság bizonyítása esetén van lehetőség. A társadalombiztosítási ellátás csalárd megszerzésének büntetőjogi következménye is lehet, ám az ellátás visszafizetése esetén a büntetés korlátlanul enyhíthető.

A felmondási idő letöltése körüli viták esetén mindenképpen célszerű, hogy a felek már a felmondás közlésekor tisztázzák a terveket és lehetőségeket. Az is segíthet, ha a munkavállaló kéri az időarányosan járó szabadság természetben történő kiadását, ezzel csökkenthetőek a ledolgozandó napok. Szóba jöhet bármilyen kompromisszum is, azaz a felmondási idő egy része alóli mentesítés is lehetséges. Amennyiben a munkáltató igényt tart a felmondási idő ledolgozására, hívja fel a munkavállalót ennek teljesítésére, a jogsértés szankcióira való figyelmeztetés mellett.


Kapcsolódó cikkek:


Foglalkoztatás egyéb jogviszonyban a Kjt. hatálya alatt
2018. október 13.

A közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó munkáltatók az alárendeltségben történő munkavégzésre csak közalkalmazotti jogviszonyt létesíthetnek, munkaviszonyt vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem. Ez alól azonban van néhány fontos kivétel.

Brexit: több ezer banki állás áttelepítése várható
2018. október 11.

A brit kormány várakozása szerint több ezer pénzügyi szolgáltatási állás áttelepítése várható Londonból más európai pénzügyi központokba a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) jövő márciusi időpontjáig.