A depresszió mindenkinek drága betegség

A major depresszió a munkaképesség csökkenésének vezető oka világszerte, és minden tízedik beteg kiesik a munkából, és epizódonként átlagosan 36 napig nem tudja végezni munkáját.

A mentális betegségekkel világszinten is keveset foglalkoznak, holott a hozzájuk kapcsolódó kiadások nagyobb költséget jelentenek a társadalom számára, mint a daganatos betegségek vagy akár a népbetegségként ismert cukorbetegség – derül ki a Janssen-Cilag Lelki Egészség Világnapja alkalmából kiadott közleményéből.

Spanyolországnyi depressziós Európában

A depresszió 300 millió embert érint világviszonylatban, ezen belül major depresszióban szenvedő betegek száma eléri a 40 milliót Európában. A depresszió gazdasági költsége már 2007-ben meghaladta a 135 milliárd eurót, és ez a költség az elkövetkezendő 15 évben az előrejelzések szerint exponenciális emelkedik majd.

A depresszió nem egyszerűen szomorúság vagy lehangoltság, nem olyan betegség, ami „egyszer csak magától elmúlik”. Sokkal súlyosabb ennél, amely kihat a beteg életminőségére, környezetére és munkájára is.  Az, hogy ez a hatás mekkora, a betegség súlyosságától függ.  A súlyos depresszió, az ún. major depresszió (MDD) mintegy 40 millió embert érint Európában – ez hozzávetőlegesen Spanyolország lakosságának felel meg.

Az Európai Gazdasági Térség országaiban a mentális egészségügyi ellátás krónikusan alulfinanszírozott, azaz nemcsak a társadalom, hanem az egészségügy sem kezeli megfelelő helyen. A major depresszióban szenvedő betegnek nem elég megküzdeni a társadalom meg nem értésével, a megbélyegzéssel, hanem a szakember segítsége is lassan vagy akár már későn érkezik. A depressziós betegeknek csupán 25 százaléka, sőt még a súlyos mentális zavarban szenvedőknek is csupán a fele kapja meg időben a megfelelő tanácsadást és/vagy gyógyszeres kezelést. A betegek fele három hónapot, 10 százalékuk pedig több mint egy évet vár a vizsgálatra. Több országban a pszichoterápia és a tanácsadás költségét nem feltétlenül fedezi a társadalombiztosítás, de a hosszú várólisták miatt még akkor is nehezen hozzáférhető a megfelelő ellátás, ha a társadalombiztosítás állja a kezelést.

A major depresszió szinte észrevétlenül, fokozatosan nyomja rá bélyegét a beteg környezetére és munkájára is. Gyakran társul munkanélküliséggel, rossz lakhatási körülményekkel és szegénységgel. Sok esetben a beteg külső támogatás nélkül nem képes kitörni az elszegényedés ördögi köréből, a helyzetet pedig tovább rontja, hogy azok sem kapnak segítséget, akik betegségük ellenére visszatérnének a munkahelyükre. A major depresszió olyan károkat okoz társadalmi szinten is, amely meghaladja sok más betegség, akár a cukorbetegség társadalmi terhét.

A betegségnek visszatérő időszakai, úgy nevezett epizódjai vannak. Egy betegség epizód általában hat hónapig tart, de a betegek 20 százalékánál a két évet is meghaladhatja. A betegek jelentős részénél ezek az epizódok rendszeresen ismétlődnek, ennek következtében az sem meglepő, hogy a major depresszió a munkaképesség csökkenésének vezető oka világszerte. Minden tizedik beteg kiesik a munkából, és epizódonként átlagosan 36 napig nem tudja végezni munkáját. Egy 2007-es vizsgálat alapján az Európai Gazdasági Térségben a depresszió okozta munkaidő – és ezáltal teljesítmény – csökkenés értéke 99,3 milliárd euró, ha ehhez hozzávesszük a 37 milliárdnyi egészségügyi kiadást, 136,3 milliárd eurót kapunk. Előzetes becslések szerint a depresszió többletköltségei is exponenciálisan nőnek majd, 2030-ra évi 92 milliárd euro többletköltséget vetítenek előre Európai Gazdasági Térség országaiban.

A társadalom elfogadására van szükség

Nem mehetünk el csukott szemmel a depresszió és az öngyilkosság kapcsolata között sem. Európában évente 125 000 öngyilkosságot követnek el, 60 százalékuk diagnosztizált depressziós. A vizsgálatok azt igazolták, hogy minden ötödik depressziós öngyilkosságot követ el. A kivizsgálásig eltelő időszakban a betegek 40 százaléka próbál ártani magának, és 6 betegből 1 öngyilkosságot is megkísérel. Különösen fontos erre odafigyelni, hiszen a fiatal munkavállalók vagy néhány éven belül munkába álló 15-29 éves, fiatal korosztály körében az öngyilkosság a vezető halálok.

„Csak az EU 28 országában a lakosság 7 százaléka szenved krónikus depresszióban. A depresszió gyakorisága alig 15 év alatt 53,4 százalékkal nőtt, a várható élettartam pedig 10-25 évvel csökkent a betegség következtében. A WHO 2013-as adatai szerint a tartós munkaképesség-csökkenés 21,2 százalékát a mentális zavarok okozták, és Magyarországon is ez a tartós munkaképesség-csökkenés harmadik leggyakoribb oka. A gazdasági veszteség pedig óriási, a GDP 1 százalékát is eléri. Ennek nagy részét, 88 százalékát nem az egészségügyi kiadások jelentik, hanem az, hogy a betegség alatt nem, vagy csak nem megfelelő hatékonysággal tud a beteg dolgozni”– mondta el Dr. Szekeres György, pszichiáter.

A megfelelő egészségügyi ellátás mellett éppoly fontos a társadalom elfogadása, a major depressziós betegek támogatása. A nyilvánosság előtt is nyíltan kell beszélni arról, hogy megbélyegzés és félelem nélkül, bátran forduljon szakemberhez a beteg, amikor segítségre van szüksége. Ma már számos nemzetközi szervezet képviseli a mentális betegséggel élők érdekeit az Európai Unióban: a GAMIAN-Europe (Global Alliance if Mental Illness Advocacy Network – Europe) érdekvédelmi és jogi segítséget ad, a EUFAMI (Europian Federation of Associations of Families of People with Mental Illness) olyan családokat fog össze, ahol mentális beteg él – hívja fel a figyelmet a Janssen-Cilag.

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek:


Mikor kell az áfát hozzáadni az árhoz?
2020. október 29.

Csökken az újépítésű lakásokra kivetett forgalmi adó mértéke, de ki fog ezzel jól járni, az építő vagy a lakásvásárló? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda elemzi a áfaszabályokat.

35 ezerrel dolgoztak kevesebben a harmadik negyedévben
2020. október 29.

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma lényegében nem változott, viszont a közfoglalkoztatottaké 16 ezerrel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié pedig 21 ezerrel csökkent.

Takarékoskodóbbá tette a koronavírus a magyarokat
2020. október 29.

Minden harmadik ember (31 százalék) kifejezetten a járványhelyzet miatt kezdett takarékoskodni, miközben 44 százalék már korábban is spórolt, és ezt a szokását továbbra is fenntartja.