A feldolgozóipar a fő foglalkoztató


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A teljes munkaidőben dolgozók 66 százalékát a versenyszféra alkalmazta 2014-ben. A legtöbben a feldolgozóipar különféle alágazataiban kaptak munkát, míg a második legnagyobb foglalkoztató az egészségügy volt. Az InfoTandem heti infografikája.


Nyolc olyan ágazat volt Magyarországon 2014-ben, ahol több mint 100 ezren dolgoztak – legalább is ami a minimum 5 főt foglalkoztató vállalkozások és a költségvetési intézmények alkalmazottait illeti. E körben az összesített létszám 2 millió 823 ezer fő volt az elmúlt évben, ami 4,6 százalékos bővülésnek felel meg. Ezen belül 66 százaléknak, 1 millió 867 ezer embernek volt állása a versenyszektorban, 854 ezren pedig a költségvetési intézményeknél kapták a fizetésüket. Utóbbi szám a közfoglalkoztatottakkal együtt értendő; nélkülük 695 ezer főt tett ki az állomány a 2014. január–decemberi időszakban.

 

Az ágazatok közül a legmagasabb, 600 ezret is meghaladó létszámot a feldolgozóipar jegyezte. Ez azonban két szempontból is csalóka. Egyrészt, ha egy szinttel feljebb lépnénk, akkor a 699 ezer főnek munkát adó – s a feldolgozóipart is magában foglaló – ipar kerülne az élre, másrészt a feldolgozóipar maga is egy roppant sokszínű szektor, s számos alágazata közül egyik sem érte el a hatszámjegyű létszámot. E szintet még leginkább az élelmiszeripar közelítette meg, 97 ezer fővel, s viszonylag sokan – 87 ezren – dolgoztak a járműgyártásban is. A fizetési rangsorokban élen álló kőolajfeldolgozás cégei mindössze 6 ezer, míg például a textilipar 42 ezer, a gépgyártás pedig 57 ezer embernek adott munkát.

Ami az iparon túli szférákat illeti, az egészségügy és a kereskedelem vezetik a sort, ahol a létszám a 330–340 ezres sávba esik, de például az építőipar 5 fősnél nagyobb cégeihez már csak 110 ezren sorolódnak. A mezőgazdasági társaságoknál 78 ezer, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szereplőinél 81 ezer főt jeleznek a Központi Statisztikai Hivatal összesítései.

Az ágazati létszámok az elmúlt évben zömmel emelkedtek; a nagyobbak közül az egészségügy és szociális ellátás 15,9 százalékos bővülése ugrik ki. A pénzügyi, biztosítási tevékenység – ahol 63 ezren voltak alkalmazásban – azon kevés ágazatok közé tartozik, ahol valamelyest apadt az állomány.

Költségvetési Expo
2015. március 26–27., Thermal Hotel Visegrád

A bő 2,8 milliónyi alkalmazott 54,2 százaléka, azaz 1,5 millió ember fizikai foglalkozásúként kereste a kenyerét; létszámuk 5,7 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az 1,3 milliónyi szellemi foglalkozásúnál eközben 3,3 százalékos bővülést regisztráltak. A versenyszférában a fizikaiak 76 százaléka, míg a szellemiek 54 százaléka dolgozott.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

4,3 százalékos a munkanélküliség

Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. június 28.

A jogaikkal nem pusztán élő, hanem visszaélő munkavállalók helyzete

A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.