A férfiakat éri inkább munkabaleset – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Munkavégzés közben valamivel többen szenvedtek balesetet 2013-ban, mint egy évvel azelőtt. Az érintettek között kétszer annyi a férfi, mint a nő. A kényszerpihenő legjellemzőbb hossza 7–13 nap. Az InfoTandem heti infografikája.


A 2010-ben mért csaknem 20 ezres csúcsot követően két éven át fokozatosan mérséklődött a regisztrált munkabalesetek száma. Ez a trend tavaly megtört: a 3 napon túl gyógyuló munkabalesetekről készült jegyzőkönyvekből kirajzolódó 17,2 ezres szám 1,2 százalékkal meghaladja az előző esztendeit. A tárgyévben bekövetkezett halálos balesetek száma egy évtizede folyamatosan csökken, 2013-ban 53 ilyenre volt példa, míg 2004-ben még háromszor többre. A részben korábbi, ám csupán tavaly feldolgozott tragikus végű incidensekkel együtt azonban már 75-re emelkedik ez a szám, ami szintén felette van a 2012-es hasonló adatnak. A 187 súlyos esetből 176 férfiakkal történt. A nemek közti különbség összességében is markáns: a tavalyi 17,2 ezerből 11,3 ezer esetnél férfi volt az érintett.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal kimutatásai szerint tavaly az összes munkabaleset 18 százaléka Budapesten történt. Ezres nagyságrendű ügyet emellett Pest megyében (1,72 ezer), Győr-Moson-Sopron megyében (1,39 ezer) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1,03 ezer) rögzítettek. A legkevesebben – mindössze 292-en – Nógrádban szenvedtek balesetet a munkavégzés kapcsán, mintegy fél ezren pedig külföldön tartózkodtak éppen, amikor megsérültek.

Az érintettek szűk egyharmada két hétnél rövidebb időre esik ki a munkából, jó egyötödük viszont egy hónapnál is többet kénytelen kihagyni. Kérdés, miként módosítana az arányokon, ha pontos képünk lenne arról a 3,3 ezer esetről is, amelyeknél nem ismert a munkaképtelenség időtartama.

Életkor alapján a középkorúak számítanak a leginkább veszélyeztetettnek: 27 százaléknyian a 35–44 éves korosztályba tartoztak tavaly, további 23 százalék pedig a 45–54 évesek közé. Nemzetgazdasági áganként vizsgálódva hagyományosan a gépipariak vezetik a negatív statisztikákat; tavaly 3,3 ezer balesetes tartozott közéjük. Ezt a létszámot az egyéb feldolgozóipariak további 2,9 ezerrel fejelték meg. A nőknél a legnagyobb számban – mintegy ezren – a kereskedelemben dolgozók közül bizonyultak óvatlannak.

Felügyelői intézkedésre tavaly 2,37 ezer alkalommal volt szükség. A 142 munkavédelmi bírsághatározat nyomán 52,6 milliós büntetést szabtak ki, míg a 72 eljárási bírság összege 7,1 millió forintot tett ki.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

4,2 százalékos a munkanélküliség

Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.

2024. július 24.

A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet

A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.

2024. július 24.

Több, mint 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).