A férfiakat éri inkább munkabaleset – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Munkavégzés közben valamivel többen szenvedtek balesetet 2013-ban, mint egy évvel azelőtt. Az érintettek között kétszer annyi a férfi, mint a nő. A kényszerpihenő legjellemzőbb hossza 7–13 nap. Az InfoTandem heti infografikája.


A 2010-ben mért csaknem 20 ezres csúcsot követően két éven át fokozatosan mérséklődött a regisztrált munkabalesetek száma. Ez a trend tavaly megtört: a 3 napon túl gyógyuló munkabalesetekről készült jegyzőkönyvekből kirajzolódó 17,2 ezres szám 1,2 százalékkal meghaladja az előző esztendeit. A tárgyévben bekövetkezett halálos balesetek száma egy évtizede folyamatosan csökken, 2013-ban 53 ilyenre volt példa, míg 2004-ben még háromszor többre. A részben korábbi, ám csupán tavaly feldolgozott tragikus végű incidensekkel együtt azonban már 75-re emelkedik ez a szám, ami szintén felette van a 2012-es hasonló adatnak. A 187 súlyos esetből 176 férfiakkal történt. A nemek közti különbség összességében is markáns: a tavalyi 17,2 ezerből 11,3 ezer esetnél férfi volt az érintett.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal kimutatásai szerint tavaly az összes munkabaleset 18 százaléka Budapesten történt. Ezres nagyságrendű ügyet emellett Pest megyében (1,72 ezer), Győr-Moson-Sopron megyében (1,39 ezer) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1,03 ezer) rögzítettek. A legkevesebben – mindössze 292-en – Nógrádban szenvedtek balesetet a munkavégzés kapcsán, mintegy fél ezren pedig külföldön tartózkodtak éppen, amikor megsérültek.

Az érintettek szűk egyharmada két hétnél rövidebb időre esik ki a munkából, jó egyötödük viszont egy hónapnál is többet kénytelen kihagyni. Kérdés, miként módosítana az arányokon, ha pontos képünk lenne arról a 3,3 ezer esetről is, amelyeknél nem ismert a munkaképtelenség időtartama.

Életkor alapján a középkorúak számítanak a leginkább veszélyeztetettnek: 27 százaléknyian a 35–44 éves korosztályba tartoztak tavaly, további 23 százalék pedig a 45–54 évesek közé. Nemzetgazdasági áganként vizsgálódva hagyományosan a gépipariak vezetik a negatív statisztikákat; tavaly 3,3 ezer balesetes tartozott közéjük. Ezt a létszámot az egyéb feldolgozóipariak további 2,9 ezerrel fejelték meg. A nőknél a legnagyobb számban – mintegy ezren – a kereskedelemben dolgozók közül bizonyultak óvatlannak.

Felügyelői intézkedésre tavaly 2,37 ezer alkalommal volt szükség. A 142 munkavédelmi bírsághatározat nyomán 52,6 milliós büntetést szabtak ki, míg a 72 eljárási bírság összege 7,1 millió forintot tett ki.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.