A hét kérdése: egyéni vállalkozó és a CSED


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kaphat-e csecsemőgondozási díjat az egyéni vállalkozó úgy, hogy fenntartja vállalkozását?


Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó üzlethelyiséget bérel, majd tőle széket bérel egy manikűrös és egy fodrász. A hölgy azonban hamarosan szülni fog.

Hogyan lehetne megoldani, hogy a CSED-et kaphassa és a két hölgy is tovább bérelhesse a székeket?
Lehetséges-e, hogy egyéni vállalkozóként bérli az üzletet és, mint magánszemély adja tovább bérletbe a székeket?

Mi a legjobb megoldás?

Válasz:

A csecsemőgondozási díj a gyermek születéséhez kapcsolódóan kieső jövedelem pótlását szolgálja. Biztosítási jogviszonyhoz kötött pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadság időtartamára jár. Biztosítási jogviszonyhoz kötött, havi rendszerességgel, 24 héten át járó ellátás.

A családtámogatási ellátások, illetve az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai során a családok támogatásáról szóló törvény 4. § d) pontja szerinti keresőtevékenység fogalmat alkalmazzuk.

 

E tekintetben keresőtevékenység a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység, továbbá szövetkezet tagjaként vagy egyéni vállalkozóként, illetőleg társas vállalkozás vagy egyéni cég tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenység minősül.

A keresőtevékenység korlátozása kötődhet jövedelemkorláthoz, munkaidőhöz, illetve jelenheti a keresőtevékenység teljes tilalmát.

41. § (1) Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak

  • a) a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
  • b) ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.

(2) Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár csecsemőgondozási díj.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek az ellátásra való jogosultság kezdőnapját megelőzően végzett tevékenységből származó jövedelem – ideértve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat is – , ha az az ellátás folyósításának ideje alatt kerül kifizetésre.

1997. évi 83. tv. 5. par. 1. bek. d) kereset: a Tbj. 5. § c) pontjába meghatározott jogviszonyban személyes munkavégzésért járó pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem.

Az Mmtv., az Flt. és az Ebtv. helyes értelmezése szerint kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozót, függetlenül attól, hogy ténylegesen kereső tevékenységet folytat-e vagy sem.

A fentiek miatt egyéni vállalkozását szüneteltetnie kell. A bérleti szerződést ennek megfelelően kell módosítania (szüneteltetést megelőzően bekéri a szüneteltetés időszakára vonatkozó bérleti díjakat, vagy ha a vállalkozásba nem vitte be az üzlethelyiségét, akkor magánszemélyként lehet a bérbeadást lebonyolítania).

Válaszadó: Győri Éva. További kérdéseket és válaszokat itt talál. 


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

4,3 százalékos a munkanélküliség

Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 36 ezerrel, 4 millió 749 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 212 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. június 28.

A jogaikkal nem pusztán élő, hanem visszaélő munkavállalók helyzete

A munkajog egyik alapvető célja, hogy a munkáltatóhoz képest alapvetően sérülékenyebb helyzetben lévő munkavállalók számára megfelelő védelmet biztosítson. A munkajogi garanciák erdejében azonban könnyű letérni a kitaposott ösvényről, így időnként előfordul, hogy a munkavállaló jogait nem rendeltetésüknek megfelelően, azon túlterjeszkedve, visszaélésszerűen gyakorolja.

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.