A hét kérdése: készenléti jellegű munkakör


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Munkahely: kávézó (TV üzemel, pihenési lehetőség: fotel). Munkakör: pultos. Tevékenység: hideg – meleg italok felszolgálása, melegszendvics készítés, mosogatás, takarítás. A rendkívüli kis forgalom miatt a munkaidő kb. 2/3-ában nincs vendégforgalom. (bizonyíték: pénztárgép). A felek megállapodhatnak-e úgynevezett készenléti jellegű munkakörben hivatkozva arra, hogy e munkavégzés jellegénél fogva kielégíti az Mt. 91.§. a) – b) bekezdésben foglaltakat?


Amennyiben valóban indokolt a készenléti jellegű munkakör, a felek az Mt. 92. § (2) bekezdése alapján köthetnek megállapodást arról, hogy a teljes napi munkaidőt legfeljebb napi 12 (tizenkét) órára emelik.

Az Mt. 92. § (2) bekezdése alapján foglalkoztatott munkavállaló (vagyis aki megállapodott a munkáltatóval a hosszabb munkaidőről) esetén – a felek írásbeli megállapodása alapján – a munkavállaló beosztás szerinti

  • a) napi munkaideje legfeljebb 24 óra,
  • b) heti munkaideje legfeljebb 72 óra

lehet. [Mt. 99. § (3) bek.] (A napi munkaidő esetén a 24 órába természetesen a napi munkaidő-beosztáson túl elrendelt rendkívüli munkaidő mértékét is szükséges beszámítani.)

Vagyis a felek csak akkor köthetnek megállapodást a napi 24 órás/heti 72 órás munkaidő-beosztásról, amennyiben korábban megállapodtak az általánosnál hosszabb napi munkaidő mértékéről. Amennyiben a felek a hosszabb napi munkaidőről megállapodást nem kötöttek, akkor a beosztás szerinti hosszabb munkaidőről sem köthetnek megállapodást, mely esetben a beosztás szerinti napi munkaidő legfeljebb 12 óra, heti munkaidő legfeljebb 48 óra lehet [Mt. 99.§ (2) bek.]. Vagyis azokkal a munkavállalóknak, akikkel nem állapodtak meg hosszabb napi munkaidőről, számukra még munkaidőkeret alkalmazása esetén sem alkalmazhatnak 12 óránál hosszabb napi munkaidő-beosztást, amelybe természetesen a rendkívüli munkaidő mértékét is szükséges beszámítani.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

Arra a kérdésre, hogy mennyi lehet egy készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállaló maximum munkaideje kéthavi vagy háromhavi munkaidőkeretben összesen, nem lehet általánosan használható mértéket mondani. Sem heti, sem havi, vagy kéthavi munkaidőkeret esetén nem lehet általánosan megmondani, hogy a munkavállalónak mennyi az összes munkaideje, mivel az több tényezőtől függ egyidejűleg: egyfelől a munkavállaló munkaszerződés szerinti napi munkaidejétől, másfelől az adott munkaidőkeret tartamára eső általános munkarend szerinti munkanapok számától. Tehát a kérdésre számszerű válasz nem adható, a munkavállaló által munkaidőkeretben teljesítendő teljes munkaidőt a munkaidőkeret elrendelésekor minden esetben újra és újra meg kell állapítani, tekintettel arra, hogy az egyes hónapokban eltérő számú munkanap van.

Amennyiben a munkavállaló többet dolgozott, mint a munkaidőkeretben rendelkezésre álló munkaidő mértéke, akkor a munkaidőkereten felül végzett munkáért a munkavállalónak rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék jár.

Válaszadó: dr. Fodor T. Gábor. További kérdéseket és válaszokat itt talál.

A munkakör készenléti jellegének megállapítására a munkáltató jogosult, egyoldalúan, a munkavállaló megkérdezése nélkül.

A munkáltató a Munka Törvénykönyve rendelkezése szerint a munkakört két esetben minősítheti készenléti munkakörré:

91. § Készenléti jellegű a munkakör, ha

a) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy

b) a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

A leírtakból úgy tűnik, hogy a munkavégzést az a) pont alapján tekintenék készenlétinek. Annak megállapításánál, hogy a munkavállaló legalább a munkaidő egyharmadában nem dolgozik, hosszabb időszakot kell megvizsgálni. Ez a hosszabb időszak lehet akár a munkáltató által alkalmazott munkaidőkeret tartama is.

Álláspontom szerint a pénztárgép adatai nem bizonyítják a munkavégzés hiányát, a munkavállaló pihenését, hiszen mint azt leírja a munkavállaló nemcsak pénztáros a büfében, hanem más feladatai is vannak.

Az új Pt. és az Mt. együttes alkalmazása

2014. december 16.

Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika

Ízelító a tematikából:

Megtámadhatóság és semmisség, több alanyú munkaviszonyok, a sérelemdíj és a munkajogi kárfelelősségi szabályok, általános szerződési feltételek szabályainak alkalmazása a munkajogban

Bővebb információ és jelentkezés >>

A korábban hatályos Munka törvénykönyve készenléti jellegű munkakörnél előírta, hogy a munkáltatónak a munkavállaló számára lehetővé kellett tenni, hogy a munkavállaló a nem munkával töltött időt pihenéssel töltse. Ezt ugyan a hatályos Mt. nem írja elő, de álláspontom szerint ez a követelmény továbbra is fennáll. Véleményem szerint a pihenést az nem biztosítja, hogy a munkavállaló a büfében leülhet tévét nézni.

A teljes munkaidő megemeléséhez a készenléti jellegű munkakörben már a felek közös megegyezése szükséges.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 1.

Magyar Kártyával érkezhet a képzett munkaerő

Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy a magas szakmai kompetenciával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok részére Magyar Kártyát lehessen kiadni. Csák János miniszter rendelkezett a részletekről.