A hét kérdése: munkabér levonása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Közfoglalkoztatásban határozott időre szóló munkaviszonyos alkalmazottunknak május havi bére duplán lett kifizetve. Ezt ő jelezte felénk júliusban. Szeretnénk a jogtalanult kifizetett bért visszavonni. Viszont munkaviszonya aug. 31-ével megszűnik. Írásbeli felszólítással visszavonhatjuk a következő havi béréből egy összegben az adott összeget vagy csak részletekben (jelen esetben még kettő bérfizetés lesz)? Mit kell tartalmaznia a levélnek?

A Munka Törvénykönyve szerint jogalap nélküli kifizetés történt a munkabér ismételt elutalásával.  A munkáltató az Mt. 164. §-a előírása szerint visszakövetelheti azt, akár hatvan napon túl is, mivel a munkavállaló – a leírtak szerint – felismerte a kifizetés alaptalanságát.

Javasolt lenne egy olyan kétoldalú megállapodás munkavállaló és munkáltató között, hogy az ismételt utalást a felek előlegként fogadják el a megállapodás napján, és a munkavállaló hozzájárul annak előlegnyújtásból eredő szabályok szerinti, munkabérből történő levonásához. Ez esetben a soron következő bérből az ismételt fizetés egy összegben levonható (Mt. 161. § (2) b)).

Amennyiben a fentebbi javaslatot a munkavállaló nem fogadja el, akkor nyilatkoztatni kellene, hogy hajlandó-e hozzájárulni a jogalap nélküli kifizetés munkabéréből történő levonásához? Ha igen, akkor havonta a levonásmentes munkabérrészig levonható tőle a túlfizetés. A munkavállalótól legfeljebb a nettó munkabér 50%-a vonható le (Vht. 65. § (2)).

Ha az előző két javaslat alapján nem sikerül megállapodni a munkavállalóval, akkor marad az írásbeli felszólítás (feltételezve, hogy a követelés nem haladja meg a minimálbér háromszorosát). Az írásbeli felszólításban utalni kell a kifizetés alaptalanságára és annak körülményeire, valamint arra a tényre, hogy a kifizetés alaptalanságáról a munkavállalónak is tudomása van, azt szóban  – megjelölve a dátumot – elismerte (meg kell jelölni mikor és milyen összegben történtek az utalások, és természetesen a munkavállaló adatait is fel kell tüntetni). A felszólítás végén tájékoztatni kell a munkavállalót a jogorvoslatról (Mt. 22. § (5), 287. § (1) d)), azaz, hogy 30 napon belül bírósághoz fordulhat, ha nem ért egyet a felszólításban foglaltakkal. A fizetési felszólításban egy határidőt kell megjelölni, hogy addig a dátumig utalja vissza a munkavállaló a jogalap nélkül kifizetett összeget. Az írásbeli fizetési felszólítást célszerű írásban átvétetni a munkavállalóval (dátum, aláírás, utalás az átvételre), és amennyiben a munkavállaló nem kíván jogorvoslattal élni, erről is nyilatkoztatni kell – szintén írásban. Az így aláírt dokumentumot célszerű két tanúval is aláíratni, így teljes bizonyító erejű magánokirattá válik. Ez azért lényeges, mert munkavállaló hozzájárulása nélkül, nem lehet a béréből a jogalap nélküli kifizetést levonni, hanem azt végrehajtási záradékkal kell ellátni, és az alapján végrehajtani – ez alapján, havonta a levonásmentes munkabérrészig levonható lesz. A végrehajtási záradékot (Vht. 23. § (1) a), (2)) az adós (ez esetben munkavállaló) lakhelye szerinti járásbíróságtól lehet kérni, ha a követelés lejárt és a munkavállaló nem élt a fizetési felszólítás ellen jogorvoslattal.

 

---