A hét kérdése: óradíjas munkaszerződés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelenleg 4 órás munkaviszonyban dolgozó munkavállaló munkaszerződését szeretnénk óradíjas elszámolásra módosítani. Gyed mellett dolgozik de nem tudja vállalni a napi 4 órás elfoglaltságot így a jövőben távmunkában otthonról szeretne dolgozni amit mi elgogadnánk. Előre nem tudjuk, hogy havonta hány órát tud dolgozni így a ledolgozott órák szerint szeretnénk vele elszámolni óradíjban. A NAV T1041-es bejelentőn be kell jelenteni a heti munkaóraszámot amit mi előre nem tudunk, ebben az esetben mi a helyes bejelentési mód? Jelentsünk be egy minimum óraszámot és a havi elszámolásunk lehet ennél több? Foglalkoztatható a dolgozó munkaviszony keretében az óradíjas elszámolás mellett, vagy erre az esetre nem alkalmas a munkaviszony és megbízási szerződést kellene inkább kötni?


A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 196. §-a rendelkezik a távmunka létesítésének lehetőségéről. Ennek alapján a munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában. Azt is nevesíti továbbá a törvény, hogy  eltérő megállapodás hiányában a munkavállaló munkarendje kötetlen.

Az Mt. 45. § (4) bekezdés értelmében a munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre, mely rendelkezést a távmunkavégzésre is alkalmazni kell.  Amennyiben tehát a munkavállaló bizonytalan abban, hogy a munkaszerződésben rögzített munkaóraszámot nem tudja ledolgozni, akkor erre a tevékenységre munkaviszony nem ajánlott. Ugyanis a munkaszerződésben a napi munkaidő hossza minden hónapban nem módosítható. Megoldásként és is a megbízási szerződést javasolnám. Ekkor viszont a munkavállaló bejelentése a biztosítottsághoz igazodik.

A munka törvénykönyve három nyelven

Már előrendelhető az új Jogtár alatt (uj.jogtar.hu) „A munka törvénykönyve három nyelven” Jogtár-kiegészítés, mely a 2015. március 15-ével hatályos szöveget tartalmazza három nyelven, tükrös szerkezetben, kereshető és váltható nézetben.

További információ és megrendelés >>

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. (1) bekezdés g) pontja szerint biztosított a magánszemély, ha a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

A megbízási jogviszony tekintetében csak akkor kell a magánszemélyt a ‘T1041-es nyomtatványon bejelenteni, ha a díjazása eléri a minimálbér harminc százalékat, amikor is biztosítottá válik.

Válaszadó: Bánházi Erika. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.

2024. szeptember 27.

Előkerült egy OECD jelentés a tervezett nyugdíj-változtatásról

Meglepte a nyugdíjas szervezeteket az OECD számára szinte titokban, de mindenképpen társadalmi egyeztetés nélkül összeállított nyugdíjreform tervezet, amiből kiderül egyebek között, hogy a kormány jelentősen szigorítaná, sőt akár meg is szüntetné a „nők 40” rendszerét. A napokban napvilágot látott írásban a nyugdíjkorhatár megemelése is reális célként szerepel. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) érdemi szakmai párbeszédet követel.

2024. szeptember 27.

KSH: egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és munkanélküliek száma

2024 augusztusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 39 ezerrel, 4 millió 748 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).