A hét kérdése: rendkívüli munkaidő kifizetése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Mt. 107. § b. ) pontja szerinti, munkaidő kereten felüli munkavégzés rendkívüli munkaidőnek minősül. Ennek mennyiségét, óraszámát éves munkaidőkeret alkalmazása esetén (Koll.szerz.szerint) 2013.december 31-én tudjuk megállapítani. Ez a rendkívüli munkaidő 2013.év teljes időszakában „gyűlt” össze. A dolgozóinkat havi bérezéssel fizetjük. Hogyan kell kiszámolnunk december hónapban a rendkívüli munkavégzésre járó alapbért? Kötelesek vagyunk a decemberi általános munkarend szerinti 20 nap alapján megállapítani az egy rendkívüli órára eső alapbért  (osztószám 160?)? Ha igen, akkor Kollektív szerződés alapján eltérhetünk-e ettől és megállapodhatunk-e úgy a szakszervezettel, hogy az osztószám a rendkívüli munkavégzés esetén (amennyiben az éves munkaidőkereten felüli rendkívüli munkaidőről van szó) 174. Ha nem, akkor hogyan értessük meg a dolgozóinkkal, hogy megkapták a nekik járó 50 %-os túlórapótlékot, annak ellenére, hogy a bérszámfejtési lapon nem ez látszik?


A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 107. § b) pontja értelmében rendkívüli munkaidő a munkaidőkereten felüli munkaidő.

Az Mt. 143. § (1) bekezdés szerint a munkavállalót a (2)–(5) bekezdés szerinti ellenérték a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

A (2) bekezdés b) pontja pedig kimondja, hogy a munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidő jár a munkaidőkereten felül végzett munka esetén.

Az Mt. 139. § (1)-(2) bekezdése szerint a bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.

A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére.
2013. augusztus 1-jétől hatályos Mt. 139. § (3) bekezdés alapján a bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét – a 136. § (3) bekezdéstől eltérően –

  • a) általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával,
  • b) rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a százhetvennégy óra arányos részével kell osztani.

A bérpótlék számításának alapja az alapbér (természetesen a felek, vagy kollektív szerződés ettől eltérően is megállapodhatnak), vagy havibér esetén az egy órára járó alapbért a 174-es osztószámmal számíthatjuk ki. Azaz, Túlmunkadíj= Alapbér/174*túlmunkaidő*1,5

Válaszadó: Bánházi Erika. További kérdéseket és válaszokat itt talál.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.