A hét kérdése: részmunkaidős munkavállaló napi munkaideje


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Részmunkaidős munkavállaló (napi 4 órára van bejelentve) dolgozhat-e készenléti jellegű munkakörben, 6 havi munkaidőkeretben, napi 24 órát?


1. Készenléti jellegű munkakör akkor rendelhető el, ha az Mt. 91. §-a szerinti feltétel teljesül. Eszerint készenléti jellegű a munkakör, ha

  • a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy
  • a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

(A készenléti jellegről álláspontom szerint célszerű a munkaszerződésben megállapodni.)

2. A készenléti jellegű munkakörrel kapcsolatos problémák

A készenléti jellegű munkakör jelenlegi szabályozása álláspontom szerint uniós jogba ütközik. Ez elméletileg csak az uniós irányelv közvetlen hatálya esetén, tehát állami/önkormányzati cégeknél jelent súlyos problémát, de felvethető, hogy az uniós jogba ütközés folytán a törvény is alkotmányellenes, és a jogvitába az Alkotmánybíróság is belefolyhat a munkáltatóra kedvezőtlen módon.

A probléma lényege, hogy az uniós jog különböző garanciákat ír elő a 12 órás munkaidő-mérték kapcsán, amelyet a magyar jog csak nagyon torzítva, beosztási szabályként tartalmaz. Ez a bérezésre is kihatással lehet közvetetten. (Ezzel a továbbiakban nem foglalkozunk, de érdemes megemlíteni.)

3. A munkaidő-mérték készenléti jellegű munkakörben a 92. § alapján a felek megállapodásával 8 óráról 12 órára emelhető. Ez azt jelenti, hogy önmagában a készenléti jellegű munkakör megállapítása nem emeli meg a munkaidő mértékét, arról külön meg kell állapodni.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a munkaidő mértékét nem feltétlenül szükséges megemelni készenléti jellegű munkakörben.

4. A munkaidő-beosztás készenléti jellegű munkakörben sajátosan alakul. A törvény ugyanis úgy fogalmaz, hogy a 92. § (2) bek. alapján foglalkoztatott munkavállaló – tehát akinek megállapodással megemelték a munkaidő-mértékét – egy újabb, külön megállapodás alapján napi 24, illetve a munkaidő-keret átlagában heti 72 órára is beosztható. (Szemben az általános 12 és 48 órával.)

Ez a megállapodás azonban a naptári hónap utolsó napjára, munkaidő-keret elrendelése esetén a munkaidő-keret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondható a munkavállaló által.

A fentiekből az következik, hogy csak annak a munkavállalónak lehet 12 óránál hosszabb beosztás szerinti munkaideje egy külön megállapodás alapján, akinek a munkaidő-mértéke egy korábbi megállapodás alapján már megemelésre került!

Munkajogi kiskönyvtár csomag

A Munkajogi kiskönyvtár sorozat 2014-ben megjelent kötetei csomagban 20% kedvezménnyel kaphatók. A csomag A munka díjazása; A munka és a pihenőidő szabályai; A munkaviszony megszűnése és megszüntetése című kiadványainkat tartalmazza.

 

Bővebb információk és megrendelés itt.

Tehát az Mt. 91. §-ban foglalt feltételek teljesülése esetén, fentiek figyelembe vételével részmunkaidős munkavállaló dolgozhat készenléti jellegű munkakörben, napi 24 órát azonban nem.

5. A 6 havi munkaidőkeretet a törvény lehetővé teszi. (Mt. 94. § (2) bek. d)

Válaszadó: Dr. Fodor T. Gábor. További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 14.

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.