Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jár-e az alkalmi munkavállalóknak szabadság és szabadság megváltás?
Kérdés:
Az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatban már több helyen találkoztam azzal a megállapítással, hogy az ilyen munkavállalóknak is jár szabadság /megváltás.
Ez az alkalmi munkára is vonatkozik? Az alkalmi munkások egyszerűsített jogviszonya nem tarthat tovább egyfolytában 5 napnál. Az 5 nap után pedig maximum 0,4 nap, tehát 0 nap szabadság jár időarányosan.
Igaz, hogy a törvényben megadott határokon belül többször is létesíthetünk velük újabb jogviszonyt, de arra, hogy ezeknek a különböző jogviszonyoknak a napjait össze kellene adnunk, és így számolni ki részükre szabadság megváltást, még nem találtam semmilyen törvényi utalást.
Amennyiben mégis el kell számolni részükre a szabadság megváltást, az miként fog viselkedni az szja bevalláskor?
Akkor ugyanis a mentesített keretösszeg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és a minimálbér/bérminimum szorzata lesz. A szabadságmegváltás napjainak számával megnövelhetjük a foglalkoztatás napjainak számát, mint szorzószámot vagy nem?
Van-e annak valamilyen törvényi akadálya, hogy az alkalmi munkásnak kiküldetési rendelvény alapján kifizessem a saját gépkocsija hivatalos ügyben történő használatát?
Válasz:
A 2012. évi I. törvény 203. § alapján egyszerűsített foglalkoztatottak esetében alkalmazandó a Mt. 115-121. §-ában foglaltak, azaz időarányos szabadság jár a munkavállalónak. Az éves alapot és az életkort kell meghatározni, így ha éves szint 30 nap járna, akkor az időarányos számítás 30/365/5, azaz 0,41 nincs 1 nap, tehát nem jogosult szabadságra.
Ha egy munkáltatónál több napot is dolgozik rövidebb bejelentésekkel, akkor sem jogosult szabadságra, mivel mindig az adott munkavégzési időtartamot, vagyis a bejelentés időtartamát kell vizsgálni a szabadságnál, összeszámításra nincs lehetőség, így a megváltására sem.
Azonban felhívom a figyelmét, hogy más az alkalmi munka kifejezés, ugyanis az egy fajtája az egyszerűsített foglalkoztatásnak. Az egyszerűsített foglalkoztatás lehet idénymunka és alkalmai munka.
Az alkalmi munka időtartama korlátozás alá esik. Egy naptári évben összesen maximum 90 naptári nap lehet, továbbá egy naptári hónapban összesen 15 naptári nap, és legfeljebb 5 egymást követő naptári napon lehet foglalkoztatni, aminek az időtartama 0–24 óra közé esik. A jogszabály naptári évet, napot és hónapot említ, vagyis az év közben megkezdett munkaviszonynál is alkalmazandó a szabály, a töredék évre, hónapra is érvényesek a szabályok.
Idénymunka esetében időbeli korlát van, azonos felek között az ilyen jellegű munkaviszony időtartam nem haladhatja meg egy naptári éven belül a 120 napot. Ezek alól kivétel jelent a statiszta munkakör.
A fentiek alapján ha pl. 100 napra folyamatosan be lett jelentve, akkor az időarányos szabadság 30/365*100=8,2 nap szabadság jár és a 8 nap szabadság a foglalkoztatás befejezésekor megváltható.
A törvény a minimálisan kifizetendő bér kapcsán teszi kötelezővé a minimálbér 85%-ának ill. a szakképzetséget igénylő munkakörökben a garantált bérminimum 87%-ának kifizetését a 454/2015. Korm. rendelet szerint.
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (Efot) 9. § (2) bek. szerint a foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér szorzatát. A szabadságot vagy ki kell adni és ilyenkor növelhető a foglalkoztatás napjainak száma, vagy nem adják ki és akkor pénzbeli megváltásával adókötelezettség is keletkezik a magánszemélynél a mentesített összeg felett.
Saját gépjárművel történő utazás esetében ennek bizonylata a kiküldetési rendelvény, illetve útnyilvántartás vagy menetlevél.
Válaszadó: Győri Éva. További kérdéseket és válaszokat itt talál.
Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.
Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
