A hét kérdése: szabadságmegváltás számítás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbi esetben hogyan kell helyesen kiszámítani a dolgozó szabadságát, illetve szabadságmegváltását?


Az alkalmazott 1980. szeptember 26-án született. 2012. május 26-ától van munkaviszonyban a társasággal. 2012. december 21-én egészséges gyermeke született. E naptól kezdődően igénybe vette a TGYÁS-t (mely 2013. 06.06-án telt le), majd annak lejárta óta gyed-en van.A gyed lejárta után gyes-re kíván menni.

Bejelentette, hogy 2015. január 31-ével meg kívánja szűntetni a munkaviszonyát. Alkalmazója nem gördít akadályt ez elé, valószínűleg közös megegyezéssel fog megszűnni a munkaviszonya 2015. január 31-én. Akkor még gyes-en lesz.

Gyermeke születése után, 2012. decemberben írásban kérte a gyermek után járó pótszabadságot, majd 2013-ban is írásban kérte a gyermek után járó pótszabadságot.

Sem a rendes szabadság, sem a pótszabadság kiadására eddig nem került sor, hiszen a szülés óta még nem állt munkába.

A munkaviszony megszűnésekor a járó, de ki nem vett szabadságot tudomásom szerint meg kell váltani, azaz ki kell fizetni.  2012-ben a dolgozó nem vett ki szabadságot.

A 2012-re járó rendes szabadsága a 220 munkaviszonyban töltött nap alapján arányosítva 14 nap, a 2013-ra járó 340 nap (a megmaradt TGYÁS és a gyed első hat hónapja) után az arányos rendes szabadsága 22 nap. Ez együtt 36 nap.

Az új Pt. és az Mt. együttes alkalmazása

2014. december 16.

Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika

Ízelító a tematikából:

Megtámadhatóság és semmisség, több alanyú munkaviszonyok, a sérelemdíj és a munkajogi kárfelelősségi szabályok, általános szerződési feltételek szabályainak alkalmazása a munkajogban

Bővebb információ és jelentkezés >>

A kérdés egyik része, hogy a gyermek utáni pótszabadságot ugyancsak arányosítani kell-e, vagy függetlenül a szabadság alapjául szolgáló napok számától mindkét évben 2 napot hozzá kell adni az eddig számított szabadsághoz? Az első esetben a rendes szabadság 36 napjához 3 napot, a második esetben pedig 4 napot kell hozzászámítani.

A kérdés tehát, hogy 39 vagy 40 nap szabadságot kell megváltani a dolgozónak a munkaviszonya megszűnésekor?

A másik kérdés, hogy milyen bérrel kell elszámolni a szabadság-megváltást? A munkavállaló – függetlenül a távollététől – minden évben fizetésemelésben részesült, és fog is 2015. január 1-étől.  2015. január 31-én (a munkaviszony megszűnésekor) melyik évi alapbérével (pótlék nem volt) kell beszorozni a járó szabadságnapokat a kifizetés megállapításához?

A szabadság, szülési szabadság kérdéskörét a 2012. évi I. törvény szabályozza.
A szabadság alap- és pótszabadságból áll (Mt. 115. §).  Pótszabadság a kérdésben említett esetben a munkavállaló korával (Mt. 117. §) és a munkavállaló 16 évesnél fiatalabb gyermekével (Mt. 118. §) kapcsolatos. Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár, azzal, hogy fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít (Mt. 121. §).

2012. évre járó szabadság – 15 munkanap

20 (alap – Mt. 116. §) + 3 (Mt. 117. § (1) c) – 32 éves a munkavállaló) + 2 (Mt. 118. § (1) a) – 2012.12.21-én szült), tehát a 2012. évi éves szabadság 25 nap, és mivel a munkaviszony év közben keletkezett, ezt arányosítani kell. Munkaviszonyban töltött nap 220 nap. Arányosítás: 25/366*220= 15,03, azaz 15 munkanap.

2013. évre járó szabadság – 24 munkanap

20 (alap – Mt. 116. §) + 4 (Mt. 117. § (1) d) – 33 éves a munkavállaló) + 2 (Mt. 118. § (1) a.), tehát a 2013. évi éves szabadság 26 nap, de mivel nem számít az Mt. 115. § (1) szerint a teljes év munkában töltött időnek, szintén arányosítani kell.  26/365*340 (a kérdésben szereplő adat)= 24,22, azaz 24 munkanap.

Ezek alapján 2012. és 2013. évre összesen 39 munkanap szabadság illeti meg a munkavállalót.

A szabadságmegváltást a munkaviszony megszűnéskori távolléti díj alapján kell megfizetni (távolléti díj Mt. 148 – 149. §).

További kérdéseket és válaszokat itt talál.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.