Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Munkavállaló lakóhelye vidéken a munkavégzés helyétől eltérő közigazgatási területen van. Munkavállaló személygépkocsival jár a munkavégzés helyére, bár vonat is közlekedik rendszeresen ezen az útvonalon. Kérdésem, hogy személygépkocsival történő munkába járáshoz kötelező-e adni hozzájárulást, ha igen milyen összeget, vagy ha a lakóhely és a munkahely között van tömegközlekedés, akkor kizárólag a tömegközlekedéssel felmerülő költségtérítés adható-e. Van e választási joga a munkáltatónak, hogy a munkába-járáshoz a tömegközlekedés, vagy a gépkocsival járás költségeihez járul-e hozzá?
A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. Korm.rendelet 4. §-a szerint a munkáltató a kilométerenkénti 9 Ft költségtérítést abban az esetben köteles biztosítani – többek között – , ha a munkavállaló állandó vagy ideiglenes lakóhelye és munkahelye között nincs közösségi közlekedés, a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést.
|
Munkajogi továbbképzés |
|---|
|
Négy alkalom alatt áttekintjük a munka törvénykönyve fontos részeit: A munkaviszony megszüntetése – Dr. Lőrincz György |
A jogszabályi előírás alapján a második feltételt a munkavállaló nyilatkozata és kérelme alapján a munkáltató azt köteles elfogadni. Hosszú várakozásnak az azt időtartamot lehet tekinteni, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely út megtételéhez szükséges időt meghaladja.
Az adómentesség érvényesítéséhez a munkáltatónak kell igazolni, hogy a munkavállaló a közösségi közlekedést valóban csak a menetidőt meghaladó várakozási idővel tudná igénybe venni. Ez esetben a munkáltató köteles a munkavállaló részére a munkába járáshoz az Szja tv-ben foglalt, a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítést adni.
Válaszadó: Győri Éva. További kérdéseket és válaszokat itt talál.
Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.
A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.
Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
