A hét kérdése: vasárnapi bérpótlék


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) 101.§ határozza meg, hogy kik dolgozhatnak vasárnap rendes munkaidőben. Ezen §. (1) i.) pontja alá tartozik a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység, amely fogalom a kereskedelemről szóló törvény szerint tartalmazza a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást is. Ha egy szállodában dolgozó recepciós munkavállalót ide sorolunk, akkor neki a vasárnapi munkavégzésért 50% bérpótlék járna, az Mt. 140.§ (1) a) alapján. DE: ha csak ide soroljuk, és ugyanakkor ezt a munkakört nem minősítjük a 101.§ (1) a) alapján „rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak vagy munkakörnek”, akkor az Mt. 102.§-a alapján a recepcióst nem lehetne beosztani munkaszüneti napon munkavégzésre. Pedig be kell osztani. Ez csak akkor lehet, ha a szálloda rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak minősül. Megítélésünk szerint az Mt. 102.§ (3) a) pont szerinti meghatározása a szálláshely-szolgáltatásra teljesen ráillik. Ha ez így van, akkor a vasárnapra beosztott recepciósnak nem jár 50% vasárnapi pótlék, csak munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100% pótlék.  Jól értelmezzük-e a törvényt?


A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 8. pontja nevesíti, hogy kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység: az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 101. § (1) beketdés a) pontja értelmében vasárnapra rendes munkaidő a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be.

Az i) pont szerint pedig a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára is beosztható.

Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés a) pont tekintetében a 102. § (3) bekezdése megfelelően irányadó.

Az Mt. 102. § (1) bekezdése szerint munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26.

A (2) bekezdés alapján munkaszüneti napra rendes munkaidő a 101. § (1) bekezdés a)–c), g)–h) pontban meghatározott esetben osztható be.

Az Mt. 102. § (3) bekezdés a) pontja definiálja, hogy a munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján. Ilyen például a strand, étterem, szálloda, színház, múzeum, stb.

140. § (1) Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár,

a) ha a munkavállaló a rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag a 101. § (1) bekezdés d), e) vagy i) pontban meghatározott feltételek alapján kötelezhető, továbbá

b) a rendkívüli munkaidőre

ba) a 101. § (1) bekezdés d), e) vagy i) pontban meghatározott munkavállalónak,

bb) ha a munkavállaló a 101. § (1) bekezdés alapján rendes munkaidőben történő munkavégzésre nem kötelezhető.

(2) A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti bérpótlék jár a húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén.

Az. Mt. vonatkozó előírásai valóban jogalkalmazási nehézséget okoz, mivel a szálláshely-szolgáltatási tevékenység megfelel az Mt. 101. § (1) bekezdés a) és i) pontjának is. Felmerült a kérdés, hogy mikor jár el a munkáltató jogszerűen abban az esetben, ha példának okáért a vendéglátó-ipari tevékenységet folytató munkáltató egyidejűleg minősül kereskedelmi tevékenységet folytatónak, és rendeltetésénél fogva vasárnapon is működőnek?

Álláspontom szerint a szállodában dolgozó recepciós munkavállalót vasárnapi munkavégzés esetén 50 százalékos bérpótlék [Mt. 140. § (1) bek. a) pont.], munkaszüneti napra pedig 100 százalékos bérpótlék illeti meg [Mt. 140. § (2) bek.].

Válaszadó: Bánházi Erika


Kapcsolódó cikkek

2024. február 22.

Valóban szigorodnak a 3. országbeliek jogellenes foglalkoztatását sújtó szankciók?

Módosul a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. Rendelet (Magyar Közlöny 2024. évi 16. szám), aminek az egyik deklarált célja a harmadik országbeli állampolgárok jogsértő foglalkoztatására vonatkozó szankciók szigorítása. Ennek fényében nézzük meg, hogy ha jelenleg valaki a megfelelő engedély nélkül végzi a munkáját 3. országbeliként, akkor az őt foglalkoztató magyar cég milyen pénzbírságra számíthat.

2024. február 22.

A szövetkezet keretében végzett munka és a nyugdíj

A szövetkezet keretében a szövetkezeti tag biztosítottként végzett tevékenységének időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időt eredményez. Az úgynevezett sajátos szövetkezeti formában történő munkavégzés azonban más helyzetet jelent.

2024. február 21.

Kevesli a hatósági munkaügyi ellenőrzést a Magyar Szakszervezeti Szövetség

Még mindig kevés – reagált a munkavédelmi bírságok összegeinek jelentős emelkedése hírére a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ nem az akár 100 millió forintra emelt büntetési tételt kevesli, hanem az ellenőrzések gyakoriságát. Utóbbi ugyanis – információk szerint – még mindig nem fog változni, mint ahogy az a gyakorlat sem, hogy a szabálytalanságokért, még a fekete foglalkoztatásért is gyakran csak figyelmeztetést „szabnak” ki az ellenőrök. A MASZSZ érdemi változtatást vár.