A hét munkaügyi kérdése: bérpótlék, vasárnapi pótlék


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy vendéglátó egységben, ahol az alkalmazottak váltják egymást, mert a nyitvatartási idő 6-22-ig tart, kell-e a 30 százalékos pótlékot fizetni 18 óra után? Ha megvan a dolgozónak a heti 2 pihenőnapja és vasárnap éppen dolgozik, akkor is jár neki az 50 százalékos pótlék?


A válasz röviden igen.

A munkaidő-beosztás szabályait a munkáltató állapítja meg az új Mt. 96-100. § szerint. A munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 12 óra, heti munkaideje legfeljebb 48 óra, melynél a rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani. Általános munkarendtől eltérően alkalmazható a munkaidőkeret vagy elszámolási időszak, amikor is a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható az új Mt. 93. § alapján.

Vasárnapra vagy munkaszüneti napra rendes munkaidő – többek között – a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be. Több műszakos a munkáltató tevékenysége, ha tartama hetente eléri a 80 órát, így vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezettet megilleti az 50 % bérpótlék az új Mt. 140. § alapján (munkaszüneti napon 100 % a bérpótlék).

A Mt. 141. § alapján pedig a 18 óra és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 % bérpótlék, azaz műszakpótlék jár.

Amennyiben az alapbér megállapításakor a bérpótlékot is magába foglaló havi átalányról a munkaszerződésben megállapodtak, akkor külön bérpótlék már nem illeti meg a dolgozót.

A munkavállalónak a bérpótlék (pihenőnapra esően 100 %, vagy 50 % és + pihenőnap biztosítása) vagy szabadidő jár, ha a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, munkaidőkereten vagy az elszámolási időszakon felül végez munkát.

A kérdést Győri Éva szakértőnk válaszolta meg. További kérdések és válaszok itt.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.