A hét munkaügyi kérdése: bérpótlék


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jár-e bérpótlék akkor, ha a munkavégzés rendszeresen a munkanapokon 22 óra után, de 23 óra előtt (pl. 22.45-kor) fejeződik be? Össze kell számítani a napi 45 perceket vagy ezeket figyelmen kívül kell hagyni?


A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 141. § (1) bekezdése szerint a munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.

A (2) bekezdés értelmezi a rendszeres változás fogalmát.

Eszerint az (1) bekezdés alkalmazásában a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.

Pótlékra jogosult a munkavállaló tehát, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdete rendszeresen változik és a műszakpótlékra jogosító időben (18 óra és 6 óra között) végez munkát.

Ha pedig a munkavállaló munkavégzésének tartama csak részben esik a műszakpótlékra jogosító időre, a munkavállalót a pótlék arányosan illeti meg. A műszakpótlék mértéke 30%.

A kérdést dr. Mányai Nóra szakértőnk válaszolta meg.

Októbertől megújul a Lex HR!

Bővebb tartalommal, 48 színes oldallal, változatlanul magas szakmai színvonalon!

Lapozzon bele >>>


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.