A joggal való visszaélés bizonyításának szabályai a várható Mt. módosítás tükrében


November elején törvényjavaslatot nyújtottak be az Országgyűlés elé, amely módosítana egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeket, így a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) is. A javaslat számos technikai jellegű változtatást tartalmaz, de vannak jelentősebb, európai uniós irányelveket átvételét szolgáló újítások, ilyen például a joggal való visszaélés tilalmával összefüggő bizonyítási szabályok egyértelműsítése is.

A joggal való visszaélés tilalmának és a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének deklarálása alapelvi jelentőségű a munkajogban. A szabályt az Mt. 7. § (1) bekezdése rögzíti, valamint példálózó jelleggel néhány esetet is felsorol, amelyek kifejezetten alkalmasak ennek megvalósítására. Így például joggal való visszaélésnek minősülnek az olyan magatartások, amelyek képesek mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására vagy véleménynyilvánításának elfojtására. Az általános esetek mellett a törvény egy különös tényállást is megfogalmaz, miszerint, ha a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el [Mt. 7. § (2) bekezdés].

A joggal való visszaélés körébe tartozó esetek tipikusan a munkáltató oldalán merülnek fel, hiszen a munkaviszonyt alá-fölérendeltségi helyzet jellemzi. A munkáltató szélesebb körű jogosultságokkal rendelkezik, amelyek gyakorlása gyakrabban idézhet elő a tilalomba ütköző tényállásokat. A munkaviszony alanyai között fennálló egyenlőtlen helyzetet felismerve számos olyan hazai és uniós szabályozás született, amely a munkavállaló igényérvényesítési lehetőségeinek szélesítését célozza.

Ilyen például az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1152, valamint 2019/1158 irányelve, amely előírja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a munkavállalók védelmét a munkahelyen, ha őket a munkáltató részéről kedvezőtlen bánásmód vagy hátrányos következmény érné egy általuk tett panasz vagy az irányelvekben foglalt követelményeknek való megfelelés érvényre juttatása céljából kezdeményezett bírósági eljárás miatt.

Hirdetés

A munka törvénykönyvét érintő módosítások központi témája lesz a XX. Magyar Munkajogi Konferenciának, ahol már a gyakorlati alkalmazásáról szóló előadásokat is meghallgathat a szakma legkiválóbb előadói

Ezen irányelveket átültetve került az Mt.-t módosító javaslatba a joggal való visszaélés tilalmának bizonyítását pontosító kiegészítés. A javaslat értelmében a jelenleg hatályos Mt. 7. §-a kiegészülne egy új, (3) bekezdéssel, ami a bizonyítási teherrel kapcsolatban felmerülő gyakorlati kérdéseket rendezné. A szövegezés értelmében a joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított munkajogi igény érvényesítése esetén az igény érvényesítőjének – vagyis a sérelmet szenvedett félnek – pusztán az alapul szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt kell bizonyítania, míg a jog gyakorlójának – vagyis a sérelmet okozó félnek – azt kell bizonyítania, hogy nem áll fenn ok-okozati összefüggés a tény, körülmény és hátrány között [Mt. módosító javaslat 7. § (3) bekezdés]. A rendelkezés egyúttal azt is jelenti, hogy a sérelmet szenvedett fél által tapasztalt esemény akkor tekinthető bizonyítottnak, ha a tény, körülmény és az őt ért hátrány közötti okozatiság fennáll.

A javaslat az igény érvényesítője által bizonyítandó tény, körülmény és hátrány definícióját nem tartalmazza, a beadvány indokolása értelmében ezek az „általános jogértelmezési elvek alapján értelmezhetőek”, vagyis minden olyan magatartás idetartozhat, amely a joggal való visszaélés megvalósítására alkalmas. A módosítás célja lényegében a munkaügyi perek bizonyítási szakaszának egyértelműsítése és az eljárás gyorsítása azzal, hogy az igény érvényesítőjének, a sérelmet okozó félnek és a bíróságnak is mintegy iránymutatást ad a bizonyítási érdekkel kapcsolatban.

Amennyiben a módosítást változtatás nélkül elfogadják, úgy ezek a szabályok fognak érvényesülni a 2023. január 1-jét követő, joggal való visszaélésre alapozott munkaügyi perekben.



Kapcsolódó cikkek

2022. november 11.

Rejtett buktatókat látnak a szakszervezetek a Munka törvénykönyve módosításban

Megtagadhatják a szabadság kiadását a munkáltatók, erre a visszaélésre az Mt. tervezett módosítása ad törvényi lehetőséget. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint ez súlyosan sérti a munkavállalók jogait. A módosítási javaslatok között van egy különösen sérelmes pont is: végkielégítés nélkül felmondásra kényszeríthetik a megváltozott munkaképességű dolgozókat. A MASZSZ tiltakozik az érthetetlen okból tervezett változtatások bevezetése ellen.