Rejtett buktatókat látnak a szakszervezetek a Munka törvénykönyve módosításban


Megtagadhatják a szabadság kiadását a munkáltatók, erre a visszaélésre az Mt. tervezett módosítása ad törvényi lehetőséget. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint ez súlyosan sérti a munkavállalók jogait. A módosítási javaslatok között van egy különösen sérelmes pont is: végkielégítés nélkül felmondásra kényszeríthetik a megváltozott munkaképességű dolgozókat. A MASZSZ tiltakozik az érthetetlen okból tervezett változtatások bevezetése ellen.

Noha a Munka törvénykönyve tervezett módosításából az elmúlt napokban az uniós kötelezettségből adódó apaszabadság és szülői szabadság változtatásáról esett a legtöbb szó, van még néhány gondosan elrejtett csapda a tervezetben. Ilyen például az a rendelkezés, amely felhatalmazza a munkáltatót, hogy bizonyos esetekben megtagadja a fizetett szabadság kiadását a munkavállaló által kért időpontban. Vagyis: a tervezett Mt. módosítással a kormány megfosztja a munkavállalókat az eddig 7 napban meghatározott szabadság önálló, szabad felhasználási jogától – hívja fel a figyelmet az egyik súlyosan aggályos változtatásra a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ elnöke, Zlati Róbert szerint ez a módosítás nemcsak a munkavállalói jogok korlátozását jelenti, hanem munkáltatói visszaélésre is lehetőséget ad. A MASZSZ felszólítja a kormányt, ne a munkavállalók kárára módosítsa a törvényt, s főleg nem úgy, hogy azzal megfosztja a munkavállalókat a szabadsággal való önálló rendelkezés jogától.

“Hirdetés”

A munka törvénykönyvét érintő módosítások központi témája lesz a XX. Magyar Munkajogi Konferenciának, ahol már a gyakorlati alkalmazásáról szóló előadásokat is meghallgathat a szakma legkiválóbb előadói

Legalább ennyire aggályos a kormány javaslatai között az a pont, amely lehetőséget ad a munkáltatónak arra, hogy ráutaló magatartással – kényszerhelyzettel – felmondásra bírja azokat a munkavállalókat, akik megváltozott egészségi állapotuk miatt nem tudják tovább ellátni a korábbi munkakörüket. Ez nemcsak döbbenetesen felháborító, hanem embertelen eljárás is – szögezi le az elnök. A jelenlegi előírás – és gyakorlat – ugyanis azoknak az embereknek, akik a koruk vagy egészségi állapotuk miatt nem tudják tovább ellátni korábbi munkájukat, cégen belül könnyebb vagy egyszerűen csak más feladatot és munkakört ajánl fel a munkáltató. Amennyiben ebben mégsem tudnak megállapodni a felek, s nincs más ajánlata a cégnek, tisztes végkielégítéssel felmondhatnak a dolgozónak. A kormány javaslata ezzel a szociális és jogi szempontból is indokolt megoldást fogja most megszüntetni. Ez egyrészt diszkriminatív jellegű, hiszen az egészségi állapotuk alapján tesz különbséget a munkavállalók egyes csoportjai között, másrészt nincs összhangban a munkáltató foglalkoztatási és bérfizetési kötelezettségével sem – magyarázza az elnök.

A MASZSZ tiltakozik adiszkriminatív eljárás bevezetése ellen. A szövetség elvárja, hogy a kormány vegye figyelembe a tervezett Mt. módosításra korábban küldött szakszervezeti észrevételeket, javaslatokat.



Kapcsolódó cikkek

2022. december 2.

Kutatás indul a kollektív szerződésekről

Hogyan szolgálhatná jobban a munkajog a kollektív tárgyalásokat? Egy online kérdőív kitöltésével most Ön is elmondhatja véleményét a kollektív szerződések jogi szabályozásáról.

2022. december 2.

Amikor a munkaviszony-megszüntetés módja nem egyértelmű

A nehezen értelmezhető helyzetekből kialakuló jogvitákban sok esetben hosszú és bonyodalmas bizonyítási kérdés, hogy valójában hogyan történt a munkaviszony megszüntetése. Az eset egyedi körülményei, a felek valódi szándékait, nyilatkozatait feltáró magatartásuk rekonstruálása alapján lehet csak döntést hozni. Néhány fontos tudnivalót azonban már kikristályosított a bírói gyakorlat.

2022. december 1.

Egyre nagyobb szerepet kaphatnak a megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon

Hozzáadott értéket teremt és üzleti szempontból is előremutató, ha egy vállalat stratégiai szintre emeli a megváltozott munkaképességű (MMK) munkavállalók integrációját a szervezetbe – ez volt az egyik tanulsága a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) A megváltozott munkaképességű munkavállalók hatékony foglalkoztatása című konferenciájának. A kormányzat, a szakma és nagyvállalatok részvételével tartott eseményen az is kiderült, hogy a gazdasági szereplők nyitottságnak és a kormányzati ösztönzőknek köszönhetően 2010-hez képest 140%-kal több MMK munkavállaló talál munkát, miközben még akár 64-65 ezer ilyen típusú munkahely lehet a cégeknél.