A joggal való visszaélés új szabályozása a Munka törvénykönyvében


A joggal való visszaélés tilalma a munkajog egyik fontos alapelve, amely megsértése jelentős érdeksérelmet okozhat a munkaviszony alanyai számára. Az Mt. 2023. január 1-jei módosítása pontosította a bizonyítási teher kérdéskörét, ami így jóval egyértelműbbé vált.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) az általános magatartási szabályok között rögzíti a joggal való visszaélés tilalmát. A tiltás kimondása mellett az Mt. tipikus magatartási formákat is felsorol, amelyek kifejezetten alkalmasak a joggal való visszaélés megvalósítására. Ilyenek például az olyan magatartások, amelyek mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányulnak vagy ehhez vezetnek [Mt. 7. § (1) bekezdés].

A joggal való visszaélés tilalma nemcsak aktív, hanem passzív magatartással is megvalósítható, mint ahogy azt az Mt. egy különös tényállásban rögzíti is. Az Mt. 7. § (2) bekezdése lehetőséget teremt a bíróság számára arra, hogy egy jognyilatkozatot ítélettel pótoljon, ha a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. Ilyen igény tipikusan akkor merülhet fel, amikor a munkáltató vagy a munkavállaló cselekedetéhez harmadik féltől szükséges valamilyen nyilatkozat vagy hozzájárulás. Leggyakrabban ez a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának megszüntetése kapcsán fordul elő, ami a szakszervezet előzetes egyetértését igényli [Mt. 273. §]. Ha a szakszervezet visszaélésszerűen gyakorolja ezt a jogát és valós indok nélkül tagadja meg az egyetértés megadását, az a joggal való visszaélés tilalmába ütköző magatartás és a bíróság dönthet a jognyilatkozat pótlása iránt.

A joggal való visszaélés esetén a kiindulópont mindig egy alanyi jog, amely a munkaviszony valamelyik alanyát (munkáltatót vagy munkavállalót) megilleti, azonban ez a fél ezzel a jogával visszaél, de legalábbis azt nem tényleges céljának megfelelően gyakorolja. Erre mutatott rá az az eset is, amelyben a munkáltató elhatározta, hogy határozatlan idejű munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalójának felmond. A felmondás esetére járó összeget nem akarta megfizetni a dolgozónak, ezért úgy döntött, hogy a munkaviszony megszüntetése előtt határozatlanról határozott idejűre változtatja meg a jogviszonyt, hogy aztán mentesüljön a felmondás esetén irányadó anyagi kötelezettségei alól [BH1996. 399.]. Első ránézésre úgy tűnhet, hogy a munkáltató jogszerűen jár el, hiszen a határozatlan idejű munkaviszony határozott idejűvé változtatható (természetesen a munkavállaló egyetértésével), azonban, ha a mögöttes indokot nézzük, akkor egyértelmű, hogy a munkáltató ezt a jogát nem a céljával összefüggésben gyakorolja és ezáltal a joggal való visszaélés tilalmába ütközik magatartása.

A joggal való visszaélés körébe tartozó esetek jellemzően a munkáltató oldalán merülnek fel, hiszen a felek közötti alá-fölérendeltségi helyzetre tekintettel a munkáltatót szélesebb körben illetik meg jogosultságok, mint a munkavállalót. A helyzetet kompenzálására és feloldására, számos uniós és hazai jogszabály született és az Mt. 2023. január 1-jei, e tekintetben történt módosítása is ezt a célt szolgálja.

Az Mt. 7. § (3) bekezdése a bizonyítási teherrel kapcsolatban felmerült gyakorlati kérdéseket rendezi, ugyanis kimondja, hogy a joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított munkajogi igény érvényesítése esetén az igény érvényesítőjének az alapul szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt kell csak bizonyítania. Ezzel szemben a jog gyakorlója azt bizonyítja, hogy az igény érvényesítője által bizonyított tény, körülmény és a hátrány között okozati összefüggés nem áll fenn. Az igény érvényesítője – vagyis a sérelmet szenvedett fél – által felvázolt helyzet bizonyítottnak tekinthető, ha a tény, körülmény és az őt ért hátrány között okozatiság áll fenn. A sérelmet szenvedett által bizonyítandó tény, körülmény és hátrány fogalmát az általános jogértelmezési elvek alapján kell meghatározni, vagyis lényegében minden olyan magatartás idetartozhat, amely alkalmas a joggal való visszaélés tilalmának megvalósítására. A módosítás elsődleges célja az igényérvényesítés megkönnyítése, de még inkább „egyértelműsítése” volt azzal, hogy a bizonyítás szabályait és módját megfogalmazta az Mt. 7. § (3) bekezdése.




Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.