A magyar dolgozók motiváltabbak lettek munkahelyük megtartásában Koronavírus

Szerző: Adó Online
Dátum: 2020. július 23.
Címkék: ,
Rovat:
A koronavírus-járvány okozta válság hatására a magyar dolgozók motiváltabbak lettek munkahelyük megtartásában: a válaszadók 70 százaléka hajlandó lenne akár fél órával is többet utazni a munkahelyére, 56 százalékuk ugyanannyi pénzért többet is dolgozna, ami 20, illetve 18 százalékpontos növekedést jelent az előző negyedévhez képest.

A BNP Paribas Cardif biztosító és a Medián 1200 ember megkérdezésén alapuló, júniusban végzett reprezentatív felmérése alapján képzett BNP Paribas Cardif munkaerőpiaci stabilitási index 70 pont lett, ami továbbra is részben optimista hozzáállást mutat a munkavállalók körében. A stabilitási index azt fejezi ki egy 100 pontos skálán, mennyire bíznak a munkavállalók abban, hogy jelenlegi foglalkoztatójuk hosszú távon is munkalehetőséget biztosít számukra.

Az optimizmust mutatja az újbóli elhelyezkedés esélyének megítélése is, itt 58 pontot mértek, míg az előző év azonos időszakában ez az érték 57, 2018-ban pedig 53 pont volt.

Arra a kérdésre, hogy az adott munkavállaló mennyire érzi biztosnak a pozícióját 74 pontos értéket mértek, ami 16 százalékpontos visszaesést jelent az előző negyedévhez képest.

A közlemény idézte Kiss Márk Istvánt, a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatóját, aki elmondta: a válság hatására az elmúlt években tapasztalt munkaerő-piaci trend megváltozott, míg korábban egyre kevesebb személyes áldozatra és energiabefektetésre volt szükség a munkavállalók részéről munkahelyük megtartásához, a hirtelen megugró motiváltság arról tanúskodik, hogy a dolgozók élesedő versenyhelyzetre számítanak.

Ebbe az irányba mutat az is, hogy egy év alatt 22, három hónap alatt pedig 18 százalékponttal 55 százalékra csökkent azok aránya, akik munkahelyi pozíciójukban több mint 5 évre terveznek.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


Bérpótlékok számolás nélkül, avagy a havi átalány és a pótlékot magában foglaló alapbér
2020. augusztus 11.

Ha a munkavállalók nem az általános munkarendet követve, hétfőtől péntekig, ugyanabban a napközbeni időtartamban, napi 8 órát végeznek munkát, a munkáltatónak a beosztás meghatározása során a bérpótlékokkal is sok esetben számolnia kell. A bér megfizetésekor pedig nem maradhat el a műszak- vagy éjszakai pótlék, a rendkívüli munka vagy a vasárnapi munkavégzés után járó, sem a készenlét és ügyelet esetén fizetendő bérpótlék sem. A bérpótlékok jelentős többletköltséget eredményeznek a munkáltatónak, összegük havonta, a beosztástól függően változó. Az egyes bérpótlékokat magában foglaló alapbér vagy a havi átalány alkalmazásával azonban ezeket az összegeket fixálhatjuk, így a költségek előre ismertek, és a számfejtés is egyszerűbb.

Megszületett a bérmegállapodás a Magyar Postánál
2020. augusztus 6.

Megállapodtak a munkáltató és a szakszervezetek képviselői csütörtökön abban, hogy átlagosan 8 százalékos alapbérfejlesztést kapnak a dolgozók a Magyar Postánál, emellett megmarad az éves teljesítmény elismerés is.