Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Idehaza a kórházi ellátás miatt jobban aggódnak az emberek, mint például egy otthonukat érő káreset bekövetkezésétől, egyelőre mégis jóval elterjedtebb a lakás-, mint a magánorvosi biztosítás – derül ki az EY 1000 fő bevonásával készült reprezentatív kutatásából.
Az elmúlt két évben 44 százalékról 63 százalékra bővült a magánegészségügyi rendszert is használó magyarok aránya. Az EY hazai kutatása szerint tavaly az aktív dolgozók fele választott ilyen jellegű szolgáltatást. Leggyakrabban a 18-29 év közötti fiatalok (58%), legritkábban pedig az 50 év felettiek (43%) keresnek fel orvost az állami ellátáson kívül. A megkérdezettek elsősorban azért fordulnak a privát szektor felé, mert gyorsasággal, kölcsönös bizalmon alapúló orvos-beteg kapcsolattal és minőségi környezettel azonosítják.
„Egyre többen vesznek igénybe magánegészségügyi szolgáltatásokat, ami új szereplők megjelenését és a szolgáltatók versenyének erősödését hozza magával. Kutatásunk szerint az emberek elsősorban a gyors és egyszerű kapcsolatfelvételt, illetve a vizsgálati eredmények szinte azonnali elérhetőségét várják a pénzükért cserébe. Új ügyfelek megszerzéséhez ezért kritikus fontosságú lesz a szolgáltatóknak a digitális betegút megfelelő felépítése” – hangsúlyozta László Roland, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó területének vezetője.
A fokozódó igény ellenére a magyarok mindössze töredékének (12%) van magán egészségbiztosítása. Ehhez legjellemzőbben továbbra is a munkáltatók által kötött szerződéseken keresztül jutnak hozzá az emberek (50%). A felmérés szerint itthon annak ellenére a lakásbiztosítás (60%) a legelterjedtebb, hogy az otthonukat érintő káreset miatt jóval kevésbé aggódnak a válaszadók (30%), mint a betegségek miatt. Ennek megfelelően a magyarok félelmei és azok biztosítottsága közötti eltérés az egészség esetében a legmagasabb (-49%), ezt követi a munkanélküliség elleni (-25%) és a nyugdíjbiztosítás (-20%).
„A magasabb jövedelműek és képzettségűek, valamint a nagyvárosban élők mellett különösen a fiatalabb korosztály nyitott a magánegészségügyi szolgáltatásokra. Ez a generáció jellemzően más jellegű személybiztosítást nem köt, így egy jól kialakított termékkel egy új célcsoportot érhetnek el a biztosítók” – tette hozzá László Roland.
(Adó Online)
