A magyarok kétharmada választ magánegészségügyi szolgáltatást


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idehaza a kórházi ellátás miatt jobban aggódnak az emberek, mint például egy otthonukat érő káreset bekövetkezésétől, egyelőre mégis jóval elterjedtebb a lakás-, mint a magánorvosi biztosítás – derül ki az EY 1000 fő bevonásával készült reprezentatív kutatásából.

Az elmúlt két évben 44 százalékról 63 százalékra bővült a magánegészségügyi rendszert is használó magyarok aránya. Az EY hazai kutatása szerint tavaly az aktív dolgozók fele választott ilyen jellegű szolgáltatást. Leggyakrabban a 18-29 év közötti fiatalok (58%), legritkábban pedig az 50 év felettiek (43%) keresnek fel orvost az állami ellátáson kívül. A megkérdezettek elsősorban azért fordulnak a privát szektor felé, mert gyorsasággal, kölcsönös bizalmon alapúló orvos-beteg kapcsolattal és minőségi környezettel azonosítják.

„Egyre többen vesznek igénybe magánegészségügyi szolgáltatásokat, ami új szereplők megjelenését és a szolgáltatók versenyének erősödését hozza magával. Kutatásunk szerint az emberek elsősorban a gyors és egyszerű kapcsolatfelvételt, illetve a vizsgálati eredmények szinte azonnali elérhetőségét várják a pénzükért cserébe. Új ügyfelek megszerzéséhez ezért kritikus fontosságú lesz a szolgáltatóknak a digitális betegút megfelelő felépítése” – hangsúlyozta László Roland, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó területének vezetője.

egészségügy

A fokozódó igény ellenére a magyarok mindössze töredékének (12%) van magán egészségbiztosítása. Ehhez legjellemzőbben továbbra is a munkáltatók által kötött szerződéseken keresztül jutnak hozzá az emberek (50%). A felmérés szerint itthon annak ellenére a lakásbiztosítás (60%) a legelterjedtebb, hogy az otthonukat érintő káreset miatt jóval kevésbé aggódnak a válaszadók (30%), mint a betegségek miatt. Ennek megfelelően a magyarok félelmei és azok biztosítottsága közötti eltérés az egészség esetében a legmagasabb (-49%), ezt követi a munkanélküliség elleni (-25%) és a nyugdíjbiztosítás (-20%).

„A magasabb jövedelműek és képzettségűek, valamint a nagyvárosban élők mellett különösen a fiatalabb korosztály nyitott a magánegészségügyi szolgáltatásokra. Ez a generáció jellemzően más jellegű személybiztosítást nem köt, így egy jól kialakított termékkel egy új célcsoportot érhetnek el a biztosítók” – tette hozzá László Roland.

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.