A MASZSZ megsokszorozná a hatósági ellenőrzések számát


A munkaügyi hatósági ellenőrzések számának radikális és gyors növelését, s ezzel a feketemunka látványos visszaszorítását szorgalmazza a Magyar Szakszervezeti Szövetség, miután egy tanulmányból kiderült, 2023-ban az előző évekhez képest különösen sok szabálytalanságot találtak még annál a kevés cégnél is, ahová eljutottak az ellenőrök. A hatósági rajtaütések száma negyedére csökkent az elmúlt évtizedben, a szabálytalanságokért gyakran csak „dorgálás” jár, így nem csoda, ha sok munkáltató visszaél a helyzettel.

Annak ellenére, hogy az előző évhez képest tavaly valamivel több cégnél tartottak munkaügyi hatósági ellenőrzést, a szükségesnél még mindig jóval kevesebb és gyengébb a munkahelyeken uralkodó állapotok feletti kontroll – írja közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ szerint végtelenül aggasztó, hogy míg például 2011-ben 160 ezer munkavállalót érintettek az ellenőrzések – már ez is kevés volt –, manapság évente csak legfeljebb 40 ezer ember munkakörülményeinek vizsgálatára van kapacitás. Az ellenőrzések során ráadásul csak néhány minimumkövetelmény teljesülése vizsgálható, így számos munkajogi jogsértés még a vizsgált cégeknél is láthatatlan marad. Az elmúlt évek hatósági ellenőrzéseinek eredményei

A szakszervezetek a munkavállalók érdekében időről időre egyre hangosabban kongatják a vészharangot több és szigorúbb foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzést, hatékonyabb szankciókat követelve, ám a helyzet változatlan. A végtelenül laza kontroll miatt a munkáltatók egy része – szándékosan vagy az ismeretei hiánya miatt – számtalanszor megszegi az előírásokat. Egy közelmúltban nyilvánosságot kapott kimutatás szerint a tavaly januártól szeptember végéig ellenőrzött 11 ezer munkahely 67 százaléka még a foglalkoztatási minimum-követelményeket sem tartotta be maradéktalanul. Ez az ijesztő arány évek óta változatlan – szögezte le Zlati Róbert. A MASZSZ elnöke emlékeztet: Magyarország kötelezettsége is ez év végéig az EU-s irányelvnek megfelelően fejleszteni az ellenőrzéseket, ám egyelőre úgy tűnik, nagyon messze vagyunk az elvárhatótól. Különösen, ha azt vesszük, hogy a vizsgálatok nem terjednek ki egyebek mellett a munkaviszony munkáltatói megszüntetésére és a szakszervezeti jogok sérelmére sem. Ezek ellenőrzése feltehetően még lesújtóbb eredménnyel végződne – véli Zlati Róbert. Az elnök szerint egyértelmű, hogy ott a legrosszabb – s vélhetően tovább is romlik – a helyzet, ahol nincs szakszervezet. Az említett jelentés szerint a feketefoglalkoztatás terén 2011 óta az elmúlt két év volt a legrosszabb, s ez a jövőben is folytatódó, romló tendenciát sejtet.

Önmagában azonban a gyakoribb ellenőrzés is hatástalan marad, ha a szabálytalanságokért a „vétkes” munkáltató mindössze figyelmeztetést, esetleg enyhe, szinte csak névleges, pénzbüntetést kap – jelentette ki az elnök, miután a hatósági jelentések tanulmányozásából kiderült, a vétségek nagy többségéért nem róttak ki büntetést, számtalan ügy legfeljebb szóbeli dorgálással zárult

A MASZSZ a munkavállalók érdekében felszólítja a döntéshozókat: vizsgálják felül a munkaügyi hatósági ellenőrzési és szankcionálási rendszert, mert szigorú kontroll nélkül nem lehet letörni az egyre nagyobb méreteket öltő feketefoglalkoztatást.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

A versenyszférában dolgozók kétharmada munkahelyet váltana

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 50 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésével, 63 százalékuk pedig azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, 2024-ben munkahelyet vált – közölte a Trenkwalder február első felében végzett kutatásának eredményét.

2024. február 23.

Példátlan béremelés jön Horvátországban

Horvátország történetének legnagyobb bérreformjáról döntött a kormány – jelentette be a miniszterelnök. A cél az volt, hogy a közszférában dolgozók egyenlő munkáért egyenlő javadalmazást kapjanak, és a legalacsonyabb bérek nőjenek a legnagyobb mértékben, ugyanakkor mindenhol legyenek emelések.

2024. február 23.

4,5 százalékos a munkanélküliség

2024 januárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 699 ezer főt tett ki. A munkanélküliek száma 222 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).