A munkaerőt kereső cégek szerint leginkább a jelentkezők motiválatlansága az oka annak, hogy nem sikerül kellő számban betölteniük az üres álláshelyeket. Az InfoTandem heti infografikája.
A hazai vállalkozások körében egyre nagyobb probléma a munkaerőhiány. A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2016. novemberi reprezentatív felmérésében – amelynek során csaknem ezer céget kérdeztek meg – megpróbált utána járni annak is, milyen tényezők magyarázzák, hogy nehezen sikerül betölteni az üres állásokat. Mint kiderült, ennek fő oka – legalábbis a vállalati vélemények szerint – nem az, hogy a megajánlott kereset túl alacsony lenne. Sőt, ez a legkevésbé meghatározó a mérlegelésre felsorolt négy tényező közül. Ennél jóval nagyobb gond, hogy a potenciális kollégák motiváltsága meglehetősen alacsony.
A válaszokat egy mínusz 100-tól plusz 100-ig terjedő skálára vetítve ( ahol a negatív szélső érték jelentéktelen okra, míg a pozitív végpont jelentős magyarázó tényezőre utal) ez a motívum vette fel a legmagasabb, +43-as értéket. A motiválatlanság céges nézőpontból azért veszélyes, mert rontja a munkavégzés hatékonyságot, gyengíti a munkamorált, növeli a fluktuációt, azaz végső soron költségemelkedést okoz.
A felmérés szerint a második legfontosabb ok az, hogy nem megfelelő képzettséggel jelentkeznek a meghirdetett munkára (+41). Nem sokkal lemaradva ezt a szakmai alkalmatlanság követi (+38), ami olyan aspiránsokra utal, akik megkapták ugyan a szakirányú képzést, mégsem alkalmasak az adott feladatra.E két neuralgikus pont egyértelműen a szakképzési rendszer zavarait tükrözi. Arra figyelmeztet, egyfelől nincs elegendő képzett szakember olyan munkakörökre, amelyekre lenne céges igény, másfelől a képzésből kikerülők egy részének nem megfelelő a tudásszintje. A három vezető ok mögött a kínált kereset elégtelenségét viszonylag alacsonyra, +28-ra értékelték a céges válaszadók.
A motiválatlanság problémája egyébként leginkább a 150 fősnél nagyobb vállalatokat érinti; e körben jóval átlag feletti, +53-as érték adódott. Ágazati megközelítésben e téren a kereskedelemben a legnagyobb a gond (+64), de a könnyűipar (+58) és a gépipar (+55) értékei is súlyos helyzetre utalnak. S egyben sejtetni engedik a mögöttes okokat is: csupa olyan szektorról van ugyanis szó, ahol cégek zöme több műszakra keres dolgozókat, a feladatokat monotonitásjellemzi, az előrelépési lehetőségek korlátozottak, s általában a fizetések is alacsonynak számítanak. Mivel látványos bérfejlesztésekre ezen ágazatokban aligha van mód, félő, hogy a lanyhuló munkakedv felpörgetéséhez, a motiváltság visszanyeréséhez – vonják le a következtetést a GKI kutatói – az egész üzleti modell újragondolására is szükség lehet.
Kapcsolódó cikkek:
Még igényelhető a K+F bértámogatás 2.0
2021. január 21.
A tavalyi évben a koronavírus-járvány első hulláma után bevezetett úgynevezett K+F bértámogatás ismét elérhető a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) munkakörben (is) foglalkoztatottak számára - írja az RSM blogja.
770 millió forint vissza nem térítendő támogatást ad a kormány egy autóipari beruházáshoz
2021. január 21.
Mérnöki fejlesztő központot hoz létre Veszprémben a thyssenkrupp magyarországi központja 2,2 milliárd forintból, a beruházáshoz a magyar kormány 770 millió forint vissza nem térítendő támogatást ad.
Munkajogi aktualitások 2021 januárjában
2021. január 21.
A 2021. év elejét sok tekintetben továbbra is a COVID19 járványügyi helyzet, illetve annak következményei határozzák meg. A munkavállalók, amennyiben ez lehetséges, otthon végzik munkájukat. Abban a körben pedig, ahol ez nem megoldható, s az aktuálisan ellátandó feladatok mennyiségére tekintettel ez a célravezető megoldás, a munkavállalók szabadságot kapnak, vagy a munkáltatóval fizetés nélküli szabadságban állapodnak meg. Bizonyos esetekben a munkaviszony fenntartása sem lehetséges, ilyenkor annak megszüntetésére is sor kerül. Végül a járvány következtében a munkáltatók új típusú egészségügyi ellenőrzési módokat vezetnek be, illetve ebbéli kötelezettségeket írnak elő sok esetben. Jelen cikk ezen körülmények jogi aspektusait mutatja be.
4 százalékkal emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum
2021. január 20.
A szerdai egyeztetés után az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) készíti el a tervezetet, amit testületi szinten még megvitatnak, hogy hétfőn dönthessenek, és február 1-jétől emelkedhessenek az irányadó bérek.
Profession.hu: stabilizálódott az álláspiac
2021. január 20.
Tavaly a negyedik negyedévben az új álláshirdetések száma csupán egy százalékkal maradt el a 2019 azonos időszakában mért szinttől.