A motiválatlanság csapdája


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaerőt kereső cégek szerint leginkább a jelentkezők motiválatlansága az oka annak, hogy nem sikerül kellő számban betölteniük az üres álláshelyeket. Az InfoTandem heti infografikája.

 


A hazai vállalkozások körében egyre nagyobb probléma a munkaerőhiány. A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2016. novemberi reprezentatív felmérésében – amelynek során csaknem ezer céget kérdeztek meg – megpróbált utána járni annak is, milyen tényezők magyarázzák, hogy nehezen sikerül betölteni az üres állásokat. Mint kiderült, ennek fő oka – legalábbis a vállalati vélemények szerint – nem az, hogy a megajánlott kereset túl alacsony lenne. Sőt, ez a legkevésbé meghatározó a mérlegelésre felsorolt négy tényező közül. Ennél jóval nagyobb gond, hogy a potenciális kollégák motiváltsága meglehetősen alacsony.

A válaszokat egy mínusz 100-tól plusz 100-ig terjedő skálára vetítve ( ahol a negatív szélső érték jelentéktelen okra, míg a pozitív végpont jelentős magyarázó tényezőre utal) ez a motívum vette fel a legmagasabb, +43-as értéket. A motiválatlanság céges nézőpontból azért veszélyes, mert rontja a munkavégzés hatékonyságot, gyengíti a munkamorált, növeli a fluktuációt, azaz végső soron költségemelkedést okoz.

A felmérés szerint a második legfontosabb ok az, hogy nem megfelelő képzettséggel jelentkeznek a meghirdetett munkára (+41). Nem sokkal lemaradva ezt a szakmai alkalmatlanság követi (+38), ami olyan aspiránsokra utal, akik megkapták ugyan a szakirányú képzést, mégsem alkalmasak az adott feladatra.E két neuralgikus pont egyértelműen a szakképzési rendszer zavarait tükrözi. Arra figyelmeztet, egyfelől nincs elegendő képzett szakember olyan munkakörökre, amelyekre lenne céges igény, másfelől a képzésből kikerülők egy részének nem megfelelő a tudásszintje. A három vezető ok mögött a kínált kereset elégtelenségét viszonylag alacsonyra, +28-ra értékelték a céges válaszadók.

 

A motiválatlanság problémája egyébként leginkább a 150 fősnél nagyobb vállalatokat érinti; e körben jóval átlag feletti, +53-as érték adódott. Ágazati megközelítésben e téren a kereskedelemben a legnagyobb a gond (+64), de a könnyűipar (+58) és a gépipar (+55) értékei is súlyos helyzetre utalnak. S egyben sejtetni engedik a mögöttes okokat is: csupa olyan szektorról van ugyanis szó, ahol cégek zöme több műszakra keres dolgozókat, a feladatokat monotonitásjellemzi, az előrelépési lehetőségek korlátozottak, s általában a fizetések is alacsonynak számítanak. Mivel látványos bérfejlesztésekre ezen ágazatokban aligha van mód, félő, hogy a lanyhuló munkakedv felpörgetéséhez, a motiváltság visszanyeréséhez – vonják le a következtetést a GKI kutatói – az egész üzleti modell újragondolására is szükség lehet.



Kapcsolódó cikkek

2022. május 17.

Biztonságos munkavégzés körülményei és a covid elleni védekezés

A munkahelyek koronavírus elleni védettségéről szóló 598/2021. (X.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatályon kívül helyezésével a munkáltatók a továbbiakban nem tehetik kötelezővé munkavállalóik számára a koronavírus elleni oltás felvételét. A pandémia azonban még nem ért véget, így a vírus elleni védekezés és a munkahely biztonságának fenntartása továbbra is fontos feladata a munkáltatóknak.

2022. május 16.

Home office: járhat a költségtérítés

A home office elterjedése sok egyéb mellett kihat a munkáltató által, a munkába járással kapcsolatban megtéríthető költségekre is, így a Niveus Consulting Group azt járja körül, hogy a távmunkában (home office) dolgozó munkavállalóknak lehet-e, kell-e adni költségtérítést a munkába járáshoz kapcsolódóan, illetve ennek milyen adóterhe van.