A mozgóbérelemek is emelkednek az egészségügyben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szeptember 1-jétől érvényes alapbéremeléssel az egészségügyben dolgozók mozgóbérelemei, például az ügyeleti és a készenléti díj, a műszakpótlék is nőnek – mondta az egészségügyért felelős államtitkár az M1 aktuális csatornának.


Ónodi-Szűcs Zoltán hozzátette, a béremelés több mint 97 ezer munkavállalót érint, ugyanakkor 11 ezer dolgozó átsorolása nem történt meg, így még nem az emelt bér szerepel a bérszámfejtésükben. Erre a korrekcióra szeptember 30-ig van lehetősége az intézményeknek.

Az államtitkár elmondta, az orvosoknál a mozgóbér aránya a teljes bértömegen belül nagyjából 35 százalék, a szakdolgozóknál 23-24 százalék körül mozog, ezért is fontos, hogy ez a bérelem is emelkedik.

A szakorvosok, gyógyszerészek alapbére szeptember 1-jétől 107 ezer forinttal emelkedik, majd jövő év november 1-jétől további 100 ezer forinttal. A szakdolgozók alapbére átlagosan szeptember 1-jétől 26,5 százalékkal, majd jövő év novemberétől 12 százalékkal, 2018-2019-ben további 8-8 százalékkal nő.

Ónodi-Szűcs Zoltán arról is beszélt, hogy jövő novemberre Magyarországon az ágazati bérek a visegrádi négyek átlagán lesznek, ugyanakkor nemcsak a béremeléssel, hanem a „vállalati kultúra” megváltoztatásával lehetne itthon tartani az orvosokat, szakdolgozókat. „Fel kell számolni a feudalisztikus viszonyokat” – jelezte.

 

Beszélt arról is, hogy szeretnék a kompetenciahatárokat megváltoztatni, így sok olyan ellátási feladatot, amit ma az orvos végez, a jövőben végezhetné felsőfokú diplomával rendelkező szakdolgozó is. Ha azt akarjuk, hogy az orvosok terheltsége csökkenjen, akkor erre mindenképpen szükség van – tette hozzá Ónodi-Szűcs Zoltán.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.