Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkaügyi hatóság március végétől két héten át több mint ezer vállalkozásnál ellenőrizte a munkabérrel kapcsolatos szabályok betartását. A szabálytalanságok száma nőtt az idei első negyedévhez képest. A leggyakoribb jogsértések közé tartozott a garantált bérminimumra, a minimálbérre, valamint a pótlékokra vonatkozó rendelkezések megszegése, vagy például a bérjegyzék hiánya.
A 2016. évi munkatervnek megfelelően a – munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti – munkabérrel kapcsolatos szabályok gyakorlati érvényesülésének vizsgálata érdekében 2016. március 21. és április 8. között a munkaügyi hatóság célellenőrzést tartott. Ilyen tárgyú célzott vizsgálat 2014. október 13. és november 7. között is volt már, így e korábbi ellenőrzések során szerzett reprezentatív adatok összehasonlítása rámutathat e tárgykörben a foglalkoztatási gyakorlat alakulására – olvasható a NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály jelentésében.
A munkaügyi hatóság célja a foglalkoztatók által elkövetett legsúlyosabb jogsértések feltárása volt.
Ennek megfelelően a célellenőrzés fő iránya
A célellenőrzésnek nem volt kiemelt ágazata, a munkaügyi hatóság a 2016. évre kiadott irányelv figyelembevételével végezte az ellenőrzéseket, emellett azonban a közérdekű bejelentések és panaszok is befolyásolták a vizsgált munkáltatók körét.
Az ellenőrzések ágazati arányának viszonylagos egyensúlya a korábbi évek tapasztalataira vezethetőek vissza, mivel a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok mindenhol előfordulnak, ellentétben például a munkaerő-kölcsönzéssel összefüggő szabálytalansággal, mely az utóbbi években a vagyonvédelem területéhez kapcsolódik szorosan, vagy a feketefoglalkoztatással, mely az építőipar területén van jelen kiemelten.
 |
|
Amiről biztosan szó lesz:
Időpont: 2016.06.02. |
Az ellenőrzési célpontok kiválasztásának sokszínűségét támasztja alá, hogy a 2014. évi munkabérrel kapcsolatos célellenőrzés vizsgálatainak ágazati megoszlása közel azonos a 2016. első negyedévi ellenőrzési arányszámokkal, leszámítva a feldolgozóipart, ami kiemelt ellenőrzési cél az erre az évre szóló ellenőrzési irányelv szerint.
Az ellenőrzések megszervezésénél figyelmet fordított a hatóság arra, hogy ne csak rendes munkaidőben legyenek jelen a munkaügyi felügyelők a munkahelyeken, hanem hétvégenként, illetve hétköznap a hivatali időn túl is tartsanak ellenőrzéseket. A munkaügyi ellenőrzések és eljárások egy része még folyamatban van, így a megállapítások a jelentés elkészítésekor ismert tényeken, adatokon alapulnak.
1. Ellenőrzési adatok
A célellenőrzés 1 083 vállalkozás – 5 310 munkavállalóját érintő – foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta. Az ellenőrzések a munkáltatók 84 %-nál tártak fel a vizsgálatba vont munkavállalók 68%-át érintő valamilyen munkaügyi jogsértést.
A szabálytalanságok egy része olyan súlyos volt, illetve ismételt szabályszegésnek minősült, hogy a jogsértések miatt a jelenlegi adatok alapján 49 db munkaügyi bírság kiszabása várható. A kis-és középvállalkozások által – első esetben – elkövetett szabálytalanságok jogkövetkezményeként előreláthatóan 146 db figyelmeztetés kerül kiadmányozásra, továbbá 298 foglalkoztató esetében kell szabálytalanság megszüntetésére irányuló kötelezést, 395 munkáltatóval szemben kötelezés nélküli – szabálytalanságot megállapító – határozatot hozni.
Az ellenőrzések közel 10%-a során társhatóságok is közreműködtek, így a vizsgálatok egy része a kormányhivatalok szervezeti egységeinek együttműködésével zajlott: így többek között az élelmiszerlánc biztonsági, a fogyasztóvédelmi, valamint a közlekedési hatósági feladatokat ellátó főosztályok is részt vettek a vizsgálatokban. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és a katasztrófavédelem területi szervei is együttműködtek a munkaügyi hatóságokkal.
A legtöbb vizsgálatban hagyományosan a rendőrség, valamint a munkavédelmi hatóság vettek részt.
2. Tipikus jogsértések ellenőrzési adatai
A célellenőrzés tárgyát képező munkabérrel kapcsolatos jogsértések aránya a 2016. első negyedéves országos adatokhoz viszonyítva lényegesen magasabb volt, mind az intézkedések, mind a jogsértést elszenvedett munkavállalók számát tekintve. Ez a tény mutat rá a célvizsgálatok jelentőségére, mivel ilyenkor egy-egy szabálytalanságot kiemelten kezel a hatóság, ezáltal részletesebb képet kaphatunk egy egy vizsgált jogsértésről. Az intézkedések 20%-a ezen szabálytalanság miatt történt, melyet a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók 22%-a szenvedte el.
A munkabérrel összefüggő jogsértések vonatkozásában megállapítható, hogy egy-egy intézkedés nagyobb munkavállalói létszámot nem érint. Egy esetben fordult elő, hogy egy takarítással foglalkozó cég 204 munkavállalójának a februári munkabért a törvényes határidőn túl, késve fizette meg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Elmondható azonban, hogy a feldolgozóiparban, vendéglátásban és – a kevesebb intézkedés ellenére – az építőiparban is nagyobb munkavállalói létszámot érintettek a célellenőrzés tárgyát képező szabálytalanságok.
A munkaviszony létesítésének, illetve az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony bejelentésének elmulasztása miatt a 2016. I. negyedévhez képest alacsonyabb számban kellett intézkedni a munkaügyi hatóságnak (17%). Feketefoglalkoztatást a valamely jogsértéssel érintett munkavállalók 9%-ánál tárták fel az ellenőrzések. A legrosszabb kép továbbra is az építőiparban mutatkozott, mivel a feketefoglalkoztatással kapcsolatos intézkedések 31%-át itt hozta a hatóság, mely az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 36%-t érintette. A kereskedelem a vendéglátás és a vagyonvédelem területén is jelentős munkavállalói létszámot érintett ez a szabálytalanság, a feketemunkások 40%-a került ki ezekből az ágazatokból, közel azonos arányban (14%, 12%, 14%).
A munkaidőre vonatkozó szabályok (munkaidő-beosztással kapcsolatos rendelkezések megszegése napi, illetve heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékének túllépése) figyelmen kívül hagyása az intézkedések 21%-át vonta maga után, amelyek a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók 23%-át érintették.
Az elmúlt évek tapasztalatainak megfelelően a nyilvántartási kötelezettség (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya) megszegése miatt kellett a leggyakrabban intézkednie a munkaügyi hatóságnak. A munkaidő nyilvántartására vonatkozó szabályok megkerülése miatt az intézkedések 37%-a a kereskedelem ágazatából került ki. A vendéglátás, valamint az építőipar területén is jellemzőek, ezek a szabálytalanságok, az intézkedések 15-18%-a esett ezekre szektorokra. A főbb jogsértéssel érintett munkavállalók 29%-át érintette a nyilvántartással kapcsolatos rendelkezések megszegése.
Változásfigyeltetés |
|---|
|
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >> |
3. A munkabérrel kapcsolatos jogsértések megvalósulási formái
A munkabérre vonatkozó jogsértések tipikus esetei:
Csakúgy, mint a 2014. évi célvizsgálat során, a pótlékok fizetésének elmaradása miatt hozták a legtöbb intézkedést a munkaügyi hatóságok. A 2012. július 1-jétől hatályba lépett új munka törvénykönyve alapján a munkáltatók egyre gyakrabban élnek a bérpótlék alapbérbe történő beépítésének lehetőségével. A 2014. évi célellenőrzés során tapasztalt visszaélésszerű gyakorlatot, mely szerint több munkáltató is csupán minimálisan 1000 Ft-tal emelte a munkavállaló alapbérét a bérpótlékok „alapbéresítése” során, a hatóság munkatársai 2016-ban nem észleltek. Több munkáltató azonban az „alapbéresítést”, illetve a pótlékátalányt hiába tartja jó jogintézménynek, mégsem vezette be, mert elmondásuk szerint a jogszabály semmilyen támpontot nem nyújt azzal kapcsolatban, hogy „alapbéresítés” esetén mekkora összeggel kell legalább megemelni a munkaszerződés szerinti alapbért, illetve legalább mekkora összegnek kell lennie a pótlékátalánynak.
A korábbi munkabérrel kapcsolatos célellenőrzéssel összehasonlítva az éjszakai bérpótlék és a munkaszüneti napi munkavégzésért járó pótlék tekintetében közel azonos munkavállalói létszámot érintett az idei vizsgálat, míg a műszakpótlék és a rendkívüli munkavégzésért járó ellentételezés hiánya jóval több munkavállalót érintett 2016-ban mint 2014-ben.
Számottevő javulás a korábbi időszak célellenőrzéséhez képest csak a vasárnapi munkavégzés miatt kapott bérpótlék esetében figyelhető meg, ám ez szorosan összefügg, a célellenőrzés során még hatályban lévő vasárnapi zárva tartás rendelkezéseivel, 2014-ben ugyanis legmagasabb arányban a kereskedelmi szektorban tárták fel ezen szabálytalanságot a munkaügyi hatóságok az akkor vasárnap nyitva tartó üzletek esetén.
A 2016. évi munkabérrel kapcsolatos célellenőrzés során valamivel magasabb volt az
intézkedések és az érintett munkavállalók száma is, mint a korábbi célvizsgálatnál, de több ellenőrzés is volt: 2014-ben 1008 munkáltatót ellenőriztek a célellenőrzés során a hatóság munkatársai, míg 2016 ban ez a szám 1083 volt.
Így lényegében a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok aránya nem változott.
A pótlékokkal kapcsolatos szabálytalanságok ágazati megoszlása érintett munkavállalói létszám alapján részben változott. Az éjszakai bérpótlék elmaradása továbbra is a vagyonvédelem területén dolgozó munkavállalókat érinti legnagyobb számban, a műszakpótlékok és a rendkívüli munkavégzésért járó pótlékok meg nem fizetése a kereskedelmi ágazatban fordul elő leginkább. Az utóbbi két pótléktípussal kapcsolatos szabálytalanság 2014-hez képest nagyobb számban érintette a feldolgozóipari munkavállalókat is, mely a korábban kifejtett magasabb ellenőrzésszámra vezethető vissza. A vendéglátás területén a műszakpótlékok tekintetében javult a helyzet a 2014. évi adatokhoz viszonyítva, de ebben az ágazatban megjelent a korábbi célellenőrzés során kevésbé tapasztalt munkaszüneti napi munkavégzésért járó bérpótlékok kifizetésének elmaradása.
A munkabérrel, bérpótlékokkal kapcsolatos szabálytalanságok esetén a munkáltatók képviselői részéről gyakori hivatkozás a folyamatosan változó jogszabályi – különösen munkajogi – környezet, annak ellenére, hogy az „új” Mt. – a műszakpótlék kivételével – érdemben nem változtatott a bérpótlékok rendszerén.
A bérpótlékok közül a munkáltatók körében gyakori a műszakpótlékkal és a vasárnapi bérpótlékkal kapcsolatos félreértés, ill. félreértelmezés, továbbá több esetben tapasztalták a hatóság munkatársai, a műszakpótlék és az éjszakai bérpótlék jogintézményének összekeverését, valamint a „több műszakos” tevékenység és a „műszakpótlék” fogalmak helytelen értelmezését, összemosását.
A célellenőrzés során a munkabér védelmére vonatkozó szabályok megsértése is jelentős számban fordult elő. Megállapítható, hogy mind az intézkedések számában, mind az érintett munkavállalói létszámban közel azonos adatok figyelhetőek meg a korábbi célellenőrzéshez képest, de a jogsértéstípusok között változás figyelhető meg. 2014-hez képest – a jogviszony megszűnésekor elmaradt munkabér megfizetése, valamint a határidőben történő bérfizetés be nem tartása miatt – kevesebb intézkedés történt, így az érintett munkavállalói létszám is kisebb volt az idén. Az írásbeli elszámolások hiánya miatt történt intézkedések és azt érintő munkavállalói létszám viszont növekedett a 2014. évi adatokhoz képest.
A munkavállalóinak munkabért határidőben nem fizető munkáltatók legtöbbször pénzügyi, gazdasági nehézségre hivatkoznak. A munkaviszony megszűnésekor a munkáltatói igazolások ki nem adása és az elszámolás hiánya gyakran együtt jelentkező jogsértések. Az ilyen jellegű jogsértésekre elsősorban bejelentések nyomán derül fény. A munkáltatók legtöbbször azt hozzák fel védelmükben, hogy a munkavállalók nem mentek be a munkáltatóhoz átvenni az igazolásokat és a munkabért, illetve a munkavállalóval elszámolási problémáik adódtak, ezért tartották vissza a munkabért. Előfordul, hogy a munkavállalók egyáltalán nem kapnak írásba foglalt bérelszámolást, de gyakoribb eset, hogy a kiadott tájékoztatás formális, az elszámolás helyessége, a levonások jogcíme és összege nem ellenőrizhető.
A munkáltatók a minimálbér és garantált bérminimum változásait általában követik, a jogsértéssel szórványosan, de országos szinten lehet találkozni, mivel 14 megyében is előfordult ilyen jogsértés. Ágazatilag a kereskedelemben a leggyakoribb a törvényes minimumot el nem érő munkabérekkel kapcsolatos jogsértés, de a feldolgozóipar, építőipar vendéglátás és vagyonvédelem területén is fellelhető.
Az ellenőrzés-sorozat tapasztalatai azt mutatták, hogy a nagyobb létszámot foglalkoztató munkáltatók rendezett, illetve felkészült munkaügyi háttérrel rendelkeztek, így munkabérrel kapcsolatos hibák kis mértékben, tévedésből fordultak elő. A szabálytalanságok döntő többségét kis-és középvállalkozások követték el. E munkáltatók egy része tisztában van a munkabérrel kapcsolatos szabályokkal, követik azt, törekednek a szabályok betartására, mégis figyelmetlenségből, elszámolások miatt, adminisztrációs problémából elkövetik azokat, esetleg a könyvelői mulasztásra hivatkoznak.
Előfordult azonban, hogy a munkáltatók a rendkívüli munkával „trükköztek” (nem vezettek róla nyilvántartást), a néhány főt foglalkoztatók egy része pedig részmunkaidős bejelentéssel teljes munkaidős foglalkoztatás mellett próbált spórolni a járulékokon, a bérkülönbözetet pedig zsebből fizették ki a munkavállalók számára.
A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok sok esetben csak bejelentés kapcsán derülnek ki, a helyszíni ellenőrzések során nehéz bizonyítani, a tanúmeghallgatási jegyzőkönyvek, helyszínen lefoglalt iratok, fényképek tudnak segíteni a bizonyításban. A szabálytalanságok bizonyítása az esetek egy részében lehetetlen, mivel a munkavállalók és a munkáltatók érdeke sok esetben egyezik a valódi munkaidők, illetve bérek eltitkolásában. A munkavállalók másik része viszont annyira félti az állását, hogy nem meri bevallani a valós munkaidő, ill. béradatait. A jogsértésre onnan is lehet következtetni, hogy a munkavállalók arra a kérdésre, hogy mennyi a munkabérük gyakran azt a választ adják, hogy „nem tudom”, vagy „nem szoktam figyelni”. A munkavállalók többsége nem tesz semmit a zsebbe történő munkabérfizetés ellen, pedig a hosszú távú érdekei ezt kívánnák (pl. nyugdíj későbbi összege).
Pozitív tapasztalat, hogy a munkáltatók döntő többsége a munkabérrel kapcsolatos elszámolásra szóló felszólításokat követően megfizetik az elmaradt béreket, pótlékokat. A munkaügyi hatóság több éves gyakorlata ugyanis azt a célt követi, hogy a vállalkozások elsődlegesen munkavállalóikra fordítsák anyagi forrásaikat, ne bírság kifizetésére.
Három Navigátor adózási, számviteli témában,15% kedvezménnyel |
|---|
|
A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek! |
4. Egyéb jogsértések és azok okai
A feketefoglalkoztatás szerkezeti megoszlása kapcsán megállapítható, hogy legtipikusabb formája a munkaviszonyhoz, illetve egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentés hiánya, egyéb formái (pl. színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás) kevésbé jellemzők. A célellenőrzés továbbra is megerősíti az elmúlt évek tapasztalatait, miszerint az építőipar a legfertőzöttebb terület.
A munka- és pihenőidővel kapcsolatos adatokat hiányos, vagy nem a valóságnak megfelelően vezetése (hamis, illetve kettős nyilvántartás) továbbra is a leggyakoribb és legmagasabb munkavállalói létszámot érintő jogsértés. A munkaidő-nyilvántartással összefüggő legjellemzőbb szabálytalanság, hogy a munkáltató nem rögzíti a nyilvántartáson a munkaidő kezdő és befejező időpontját (ez a látszólag csekély szabálytalanság leplezi legtöbbször a napi maximális munkaidő túllépését, illetve a rendkívüli munkavégzést). Gyakori, hogy a munkaidő-nyilvántartás nincs a munkavégzés helyén, a későbbiekben a hatóságnak megküldött iratanyag alapján pedig jellemzően nem állapítható meg jogsértés, pedig számos esetben áll fenn a gyanúja annak is, hogy a munkavállalókat a megengedettnél többet foglalkoztatják.
Munkaidővel kapcsolatosan előfordult, hogy a munkavállalók munkaideje meghaladta a napi munkaidő megengedett legmagasabb mértékét, továbbá egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása estén a munkaidőkeretre, illetve a munkaidőkeret kezdő- és befejező időpontjának közlésére vonatkozó jogszabályi előírásokat nem teljesítik a foglalkoztatók. A munkaidő-beosztás szabályainak megsértése, melynek hátterében egyrészt a jogszabály ismeretek hiánya, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll, a célellenőrzés során továbbra is a leggyakoribb szabálytalanság volt. A célellenőrzés során a hatóság munkatársai találkoztak sajnos várandós munkavállaló éjszakai foglalkoztatásával.
5. Összegzés
Összességében a munkavállalók anyagi biztonságát, megélhetését érintő munkabér mértékére és védelmére, a pótlékok megfizetésére vonatkozó jogszabályok megtartásának ellenőrzésére elrendelt célvizsgálat vegyes tapasztalatokkal zárult:
A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok a feketefoglalkoztatás után a legsúlyosabb munkaügyi szabálytalanságnak minősülnek, mivel közvetlenül érintik a munkavállalók anyagi biztonságát, megélhetését.
A munkabér határidőben történő kifizetése rendkívül fontos, hiszen a munkavállaló mindennapi életéhez kötődő kötelezettségek időben történő teljesítéséhez (hitelek, közüzemi tartozások stb.) is határidők tartoznak, melyek elmulasztása esetén a szankciók (késedelmi kamat stb.) a munkavállalót terhelik. Ilyen esetekben – amelyek gyakorlatilag mindenkit érintenek – a munkáltató a késedelmes kifizetéssel a jogszabálysértésen kívül még konkrét kárt is okoz a munkavállalóknak.
A fentiekben összefoglalt adatokra, figyelemmel a vélelmezhetően magasabb munkabérrel kapcsolatos jogsértések számára, valamint az előbbiekben kifejtett munkavállalói joghátrányok miatt a munkabérrel kapcsolatos célellenőrzések 1,5-2 évente történő elrendelésének szükségességét támasztották alá, különös tekintettel arra, hogy az ellenőrzések során feltárt elmaradt fizetéseket a hatóság intézkedése után a munkáltatók megfizetik.
A 2016. évi munkatervnek megfelelően a – munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti – munkabérrel kapcsolatos szabályok gyakorlati érvényesülésének vizsgálata érdekében 2016. március 21. és április 8. között a munkaügyi hatóság célellenőrzést tartott. Ilyen tárgyú célzott vizsgálat 2014. október 13. és november 7. között is volt már, így e korábbi ellenőrzések során szerzett reprezentatív adatok összehasonlítása rámutathat e tárgykörben a foglalkoztatási gyakorlat alakulására – olvasható a NGM Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály jelentésében.
A munkaügyi hatóság célja a foglalkoztatók által elkövetett legsúlyosabb jogsértések feltárása volt.
Ennek megfelelően a célellenőrzés fő iránya
A célellenőrzésnek nem volt kiemelt ágazata, a munkaügyi hatóság a 2016. évre kiadott irányelv figyelembevételével végezte az ellenőrzéseket, emellett azonban a közérdekű bejelentések és panaszok is befolyásolták a vizsgált munkáltatók körét.
Az ellenőrzések ágazati arányának viszonylagos egyensúlya a korábbi évek tapasztalataira vezethetőek vissza, mivel a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok mindenhol előfordulnak, ellentétben például a munkaerő-kölcsönzéssel összefüggő szabálytalansággal, mely az utóbbi években a vagyonvédelem területéhez kapcsolódik szorosan, vagy a feketefoglalkoztatással, mely az építőipar területén van jelen kiemelten.
|
|
Amiről biztosan szó lesz:
Időpont: 2016.06.02. |
Az ellenőrzési célpontok kiválasztásának sokszínűségét támasztja alá, hogy a 2014. évi munkabérrel kapcsolatos célellenőrzés vizsgálatainak ágazati megoszlása közel azonos a 2016. első negyedévi ellenőrzési arányszámokkal, leszámítva a feldolgozóipart, ami kiemelt ellenőrzési cél az erre az évre szóló ellenőrzési irányelv szerint.
Az ellenőrzések megszervezésénél figyelmet fordított a hatóság arra, hogy ne csak rendes munkaidőben legyenek jelen a munkaügyi felügyelők a munkahelyeken, hanem hétvégenként, illetve hétköznap a hivatali időn túl is tartsanak ellenőrzéseket. A munkaügyi ellenőrzések és eljárások egy része még folyamatban van, így a megállapítások a jelentés elkészítésekor ismert tényeken, adatokon alapulnak.
1. Ellenőrzési adatok
A célellenőrzés 1 083 vállalkozás – 5 310 munkavállalóját érintő – foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta. Az ellenőrzések a munkáltatók 84 %-nál tártak fel a vizsgálatba vont munkavállalók 68%-át érintő valamilyen munkaügyi jogsértést.
A szabálytalanságok egy része olyan súlyos volt, illetve ismételt szabályszegésnek minősült, hogy a jogsértések miatt a jelenlegi adatok alapján 49 db munkaügyi bírság kiszabása várható. A kis-és középvállalkozások által – első esetben – elkövetett szabálytalanságok jogkövetkezményeként előreláthatóan 146 db figyelmeztetés kerül kiadmányozásra, továbbá 298 foglalkoztató esetében kell szabálytalanság megszüntetésére irányuló kötelezést, 395 munkáltatóval szemben kötelezés nélküli – szabálytalanságot megállapító – határozatot hozni.
Az ellenőrzések közel 10%-a során társhatóságok is közreműködtek, így a vizsgálatok egy része a kormányhivatalok szervezeti egységeinek együttműködésével zajlott: így többek között az élelmiszerlánc biztonsági, a fogyasztóvédelmi, valamint a közlekedési hatósági feladatokat ellátó főosztályok is részt vettek a vizsgálatokban. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és a katasztrófavédelem területi szervei is együttműködtek a munkaügyi hatóságokkal.
A legtöbb vizsgálatban hagyományosan a rendőrség, valamint a munkavédelmi hatóság vettek részt.
2. Tipikus jogsértések ellenőrzési adatai
A célellenőrzés tárgyát képező munkabérrel kapcsolatos jogsértések aránya a 2016. első negyedéves országos adatokhoz viszonyítva lényegesen magasabb volt, mind az intézkedések, mind a jogsértést elszenvedett munkavállalók számát tekintve. Ez a tény mutat rá a célvizsgálatok jelentőségére, mivel ilyenkor egy-egy szabálytalanságot kiemelten kezel a hatóság, ezáltal részletesebb képet kaphatunk egy egy vizsgált jogsértésről. Az intézkedések 20%-a ezen szabálytalanság miatt történt, melyet a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók 22%-a szenvedte el.
A munkabérrel összefüggő jogsértések vonatkozásában megállapítható, hogy egy-egy intézkedés nagyobb munkavállalói létszámot nem érint. Egy esetben fordult elő, hogy egy takarítással foglalkozó cég 204 munkavállalójának a februári munkabért a törvényes határidőn túl, késve fizette meg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Elmondható azonban, hogy a feldolgozóiparban, vendéglátásban és – a kevesebb intézkedés ellenére – az építőiparban is nagyobb munkavállalói létszámot érintettek a célellenőrzés tárgyát képező szabálytalanságok.
A munkaviszony létesítésének, illetve az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony bejelentésének elmulasztása miatt a 2016. I. negyedévhez képest alacsonyabb számban kellett intézkedni a munkaügyi hatóságnak (17%). Feketefoglalkoztatást a valamely jogsértéssel érintett munkavállalók 9%-ánál tárták fel az ellenőrzések. A legrosszabb kép továbbra is az építőiparban mutatkozott, mivel a feketefoglalkoztatással kapcsolatos intézkedések 31%-át itt hozta a hatóság, mely az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 36%-t érintette. A kereskedelem a vendéglátás és a vagyonvédelem területén is jelentős munkavállalói létszámot érintett ez a szabálytalanság, a feketemunkások 40%-a került ki ezekből az ágazatokból, közel azonos arányban (14%, 12%, 14%).
| Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás |
|---|
|
Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet. |
A munkaidőre vonatkozó szabályok (munkaidő-beosztással kapcsolatos rendelkezések megszegése napi, illetve heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékének túllépése) figyelmen kívül hagyása az intézkedések 21%-át vonta maga után, amelyek a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók 23%-át érintették.
Az elmúlt évek tapasztalatainak megfelelően a nyilvántartási kötelezettség (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya) megszegése miatt kellett a leggyakrabban intézkednie a munkaügyi hatóságnak. A munkaidő nyilvántartására vonatkozó szabályok megkerülése miatt az intézkedések 37%-a a kereskedelem ágazatából került ki. A vendéglátás, valamint az építőipar területén is jellemzőek, ezek a szabálytalanságok, az intézkedések 15-18%-a esett ezekre szektorokra. A főbb jogsértéssel érintett munkavállalók 29%-át érintette a nyilvántartással kapcsolatos rendelkezések megszegése.
3. A munkabérrel kapcsolatos jogsértések megvalósulási formái
A munkabérre vonatkozó jogsértések tipikus esetei:
Csakúgy, mint a 2014. évi célvizsgálat során, a pótlékok fizetésének elmaradása miatt hozták a legtöbb intézkedést a munkaügyi hatóságok. A 2012. július 1-jétől hatályba lépett új munka törvénykönyve alapján a munkáltatók egyre gyakrabban élnek a bérpótlék alapbérbe történő beépítésének lehetőségével. A 2014. évi célellenőrzés során tapasztalt visszaélésszerű gyakorlatot, mely szerint több munkáltató is csupán minimálisan 1000 Ft-tal emelte a munkavállaló alapbérét a bérpótlékok „alapbéresítése” során, a hatóság munkatársai 2016-ban nem észleltek. Több munkáltató azonban az „alapbéresítést”, illetve a pótlékátalányt hiába tartja jó jogintézménynek, mégsem vezette be, mert elmondásuk szerint a jogszabály semmilyen támpontot nem nyújt azzal kapcsolatban, hogy „alapbéresítés” esetén mekkora összeggel kell legalább megemelni a munkaszerződés szerinti alapbért, illetve legalább mekkora összegnek kell lennie a pótlékátalánynak.
A korábbi munkabérrel kapcsolatos célellenőrzéssel összehasonlítva az éjszakai bérpótlék és a munkaszüneti napi munkavégzésért járó pótlék tekintetében közel azonos munkavállalói létszámot érintett az idei vizsgálat, míg a műszakpótlék és a rendkívüli munkavégzésért járó ellentételezés hiánya jóval több munkavállalót érintett 2016-ban mint 2014-ben.
Számottevő javulás a korábbi időszak célellenőrzéséhez képest csak a vasárnapi munkavégzés miatt kapott bérpótlék esetében figyelhető meg, ám ez szorosan összefügg, a célellenőrzés során még hatályban lévő vasárnapi zárva tartás rendelkezéseivel, 2014-ben ugyanis legmagasabb arányban a kereskedelmi szektorban tárták fel ezen szabálytalanságot a munkaügyi hatóságok az akkor vasárnap nyitva tartó üzletek esetén.
A 2016. évi munkabérrel kapcsolatos célellenőrzés során valamivel magasabb volt az
intézkedések és az érintett munkavállalók száma is, mint a korábbi célvizsgálatnál, de több ellenőrzés is volt: 2014-ben 1008 munkáltatót ellenőriztek a célellenőrzés során a hatóság munkatársai, míg 2016 ban ez a szám 1083 volt.
Így lényegében a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok aránya nem változott.
A pótlékokkal kapcsolatos szabálytalanságok ágazati megoszlása érintett munkavállalói létszám alapján részben változott. Az éjszakai bérpótlék elmaradása továbbra is a vagyonvédelem területén dolgozó munkavállalókat érinti legnagyobb számban, a műszakpótlékok és a rendkívüli munkavégzésért járó pótlékok meg nem fizetése a kereskedelmi ágazatban fordul elő leginkább. Az utóbbi két pótléktípussal kapcsolatos szabálytalanság 2014-hez képest nagyobb számban érintette a feldolgozóipari munkavállalókat is, mely a korábban kifejtett magasabb ellenőrzésszámra vezethető vissza. A vendéglátás területén a műszakpótlékok tekintetében javult a helyzet a 2014. évi adatokhoz viszonyítva, de ebben az ágazatban megjelent a korábbi célellenőrzés során kevésbé tapasztalt munkaszüneti napi munkavégzésért járó bérpótlékok kifizetésének elmaradása.
|
Új szolgáltatásokkal bővült a munkajog.hu:
|
 |
A munkabérrel, bérpótlékokkal kapcsolatos szabálytalanságok esetén a munkáltatók képviselői részéről gyakori hivatkozás a folyamatosan változó jogszabályi – különösen munkajogi – környezet, annak ellenére, hogy az „új” Mt. – a műszakpótlék kivételével – érdemben nem változtatott a bérpótlékok rendszerén.
A bérpótlékok közül a munkáltatók körében gyakori a műszakpótlékkal és a vasárnapi bérpótlékkal kapcsolatos félreértés, ill. félreértelmezés, továbbá több esetben tapasztalták a hatóság munkatársai, a műszakpótlék és az éjszakai bérpótlék jogintézményének összekeverését, valamint a „több műszakos” tevékenység és a „műszakpótlék” fogalmak helytelen értelmezését, összemosását.
A célellenőrzés során a munkabér védelmére vonatkozó szabályok megsértése is jelentős számban fordult elő. Megállapítható, hogy mind az intézkedések számában, mind az érintett munkavállalói létszámban közel azonos adatok figyelhetőek meg a korábbi célellenőrzéshez képest, de a jogsértéstípusok között változás figyelhető meg. 2014-hez képest – a jogviszony megszűnésekor elmaradt munkabér megfizetése, valamint a határidőben történő bérfizetés be nem tartása miatt – kevesebb intézkedés történt, így az érintett munkavállalói létszám is kisebb volt az idén. Az írásbeli elszámolások hiánya miatt történt intézkedések és azt érintő munkavállalói létszám viszont növekedett a 2014. évi adatokhoz képest.
A munkavállalóinak munkabért határidőben nem fizető munkáltatók legtöbbször pénzügyi, gazdasági nehézségre hivatkoznak. A munkaviszony megszűnésekor a munkáltatói igazolások ki nem adása és az elszámolás hiánya gyakran együtt jelentkező jogsértések. Az ilyen jellegű jogsértésekre elsősorban bejelentések nyomán derül fény. A munkáltatók legtöbbször azt hozzák fel védelmükben, hogy a munkavállalók nem mentek be a munkáltatóhoz átvenni az igazolásokat és a munkabért, illetve a munkavállalóval elszámolási problémáik adódtak, ezért tartották vissza a munkabért. Előfordul, hogy a munkavállalók egyáltalán nem kapnak írásba foglalt bérelszámolást, de gyakoribb eset, hogy a kiadott tájékoztatás formális, az elszámolás helyessége, a levonások jogcíme és összege nem ellenőrizhető.
A munkáltatók a minimálbér és garantált bérminimum változásait általában követik, a jogsértéssel szórványosan, de országos szinten lehet találkozni, mivel 14 megyében is előfordult ilyen jogsértés. Ágazatilag a kereskedelemben a leggyakoribb a törvényes minimumot el nem érő munkabérekkel kapcsolatos jogsértés, de a feldolgozóipar, építőipar vendéglátás és vagyonvédelem területén is fellelhető.
Az ellenőrzés-sorozat tapasztalatai azt mutatták, hogy a nagyobb létszámot foglalkoztató munkáltatók rendezett, illetve felkészült munkaügyi háttérrel rendelkeztek, így munkabérrel kapcsolatos hibák kis mértékben, tévedésből fordultak elő. A szabálytalanságok döntő többségét kis-és középvállalkozások követték el. E munkáltatók egy része tisztában van a munkabérrel kapcsolatos szabályokkal, követik azt, törekednek a szabályok betartására, mégis figyelmetlenségből, elszámolások miatt, adminisztrációs problémából elkövetik azokat, esetleg a könyvelői mulasztásra hivatkoznak.
Előfordult azonban, hogy a munkáltatók a rendkívüli munkával „trükköztek” (nem vezettek róla nyilvántartást), a néhány főt foglalkoztatók egy része pedig részmunkaidős bejelentéssel teljes munkaidős foglalkoztatás mellett próbált spórolni a járulékokon, a bérkülönbözetet pedig zsebből fizették ki a munkavállalók számára.
A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok sok esetben csak bejelentés kapcsán derülnek ki, a helyszíni ellenőrzések során nehéz bizonyítani, a tanúmeghallgatási jegyzőkönyvek, helyszínen lefoglalt iratok, fényképek tudnak segíteni a bizonyításban. A szabálytalanságok bizonyítása az esetek egy részében lehetetlen, mivel a munkavállalók és a munkáltatók érdeke sok esetben egyezik a valódi munkaidők, illetve bérek eltitkolásában. A munkavállalók másik része viszont annyira félti az állását, hogy nem meri bevallani a valós munkaidő, ill. béradatait. A jogsértésre onnan is lehet következtetni, hogy a munkavállalók arra a kérdésre, hogy mennyi a munkabérük gyakran azt a választ adják, hogy „nem tudom”, vagy „nem szoktam figyelni”. A munkavállalók többsége nem tesz semmit a zsebbe történő munkabérfizetés ellen, pedig a hosszú távú érdekei ezt kívánnák (pl. nyugdíj későbbi összege).
Pozitív tapasztalat, hogy a munkáltatók döntő többsége a munkabérrel kapcsolatos elszámolásra szóló felszólításokat követően megfizetik az elmaradt béreket, pótlékokat. A munkaügyi hatóság több éves gyakorlata ugyanis azt a célt követi, hogy a vállalkozások elsődlegesen munkavállalóikra fordítsák anyagi forrásaikat, ne bírság kifizetésére.
4. Egyéb jogsértések és azok okai
A feketefoglalkoztatás szerkezeti megoszlása kapcsán megállapítható, hogy legtipikusabb formája a munkaviszonyhoz, illetve egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentés hiánya, egyéb formái (pl. színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás) kevésbé jellemzők. A célellenőrzés továbbra is megerősíti az elmúlt évek tapasztalatait, miszerint az építőipar a legfertőzöttebb terület.
A munka- és pihenőidővel kapcsolatos adatokat hiányos, vagy nem a valóságnak megfelelően vezetése (hamis, illetve kettős nyilvántartás) továbbra is a leggyakoribb és legmagasabb munkavállalói létszámot érintő jogsértés. A munkaidő-nyilvántartással összefüggő legjellemzőbb szabálytalanság, hogy a munkáltató nem rögzíti a nyilvántartáson a munkaidő kezdő és befejező időpontját (ez a látszólag csekély szabálytalanság leplezi legtöbbször a napi maximális munkaidő túllépését, illetve a rendkívüli munkavégzést). Gyakori, hogy a munkaidő-nyilvántartás nincs a munkavégzés helyén, a későbbiekben a hatóságnak megküldött iratanyag alapján pedig jellemzően nem állapítható meg jogsértés, pedig számos esetben áll fenn a gyanúja annak is, hogy a munkavállalókat a megengedettnél többet foglalkoztatják.
Munkaidővel kapcsolatosan előfordult, hogy a munkavállalók munkaideje meghaladta a napi munkaidő megengedett legmagasabb mértékét, továbbá egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása estén a munkaidőkeretre, illetve a munkaidőkeret kezdő- és befejező időpontjának közlésére vonatkozó jogszabályi előírásokat nem teljesítik a foglalkoztatók. A munkaidő-beosztás szabályainak megsértése, melynek hátterében egyrészt a jogszabály ismeretek hiánya, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll, a célellenőrzés során továbbra is a leggyakoribb szabálytalanság volt. A célellenőrzés során a hatóság munkatársai találkoztak sajnos várandós munkavállaló éjszakai foglalkoztatásával.
5. Összegzés
Összességében a munkavállalók anyagi biztonságát, megélhetését érintő munkabér mértékére és védelmére, a pótlékok megfizetésére vonatkozó jogszabályok megtartásának ellenőrzésére elrendelt célvizsgálat vegyes tapasztalatokkal zárult:
A munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok a feketefoglalkoztatás után a legsúlyosabb munkaügyi szabálytalanságnak minősülnek, mivel közvetlenül érintik a munkavállalók anyagi biztonságát, megélhetését.
A munkabér határidőben történő kifizetése rendkívül fontos, hiszen a munkavállaló mindennapi életéhez kötődő kötelezettségek időben történő teljesítéséhez (hitelek, közüzemi tartozások stb.) is határidők tartoznak, melyek elmulasztása esetén a szankciók (késedelmi kamat stb.) a munkavállalót terhelik. Ilyen esetekben – amelyek gyakorlatilag mindenkit érintenek – a munkáltató a késedelmes kifizetéssel a jogszabálysértésen kívül még konkrét kárt is okoz a munkavállalóknak.
A fentiekben összefoglalt adatokra, figyelemmel a vélelmezhetően magasabb munkabérrel kapcsolatos jogsértések számára, valamint az előbbiekben kifejtett munkavállalói joghátrányok miatt a munkabérrel kapcsolatos célellenőrzések 1,5-2 évente történő elrendelésének szükségességét támasztották alá, különös tekintettel arra, hogy az ellenőrzések során feltárt elmaradt fizetéseket a hatóság intézkedése után a munkáltatók megfizetik.
