A munkaerő-kölcsönzés megítélése (x)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közelmúltbéli átfogó ellenőrzések és az új törvények azt eredményezték, hogy a nagyobb, becsületesebb, tisztább cégek maradtak a piacon, valamint a szakmai hozzáértés is kötelező eleme már az engedély kiadásának. Fizetett hirdetés.


Tanulmányok és statisztikák alapján a munkaerő-kölcsönző cégek száma 2005-től 2009-ig növekvő tendenciát mutatott, majd a válság, az ellenőrzések és a bírságok miatt csökkenni kezdett a kölcsönbeadók kapacitása. Ennek feltételezhetően két fő oka volt: az egyik, hogy a törvények hagytak némi kibúvót (amit a tulajdonosok ki is használtak), a másik a munkavállalók és a kölcsönbevevők – sok esetben negatív- megítélése. Persze azokban az időkben ez nem is volt meglepő, mivel előszeretettel játszottak emberi sorsokkal, olykor teljes szakmai hozzáértés nélkül, ami a munkavállalókban mély nyomot hagyott. Mivel a kölcsönbeadót és a kölcsönbevevőt közösen terheli a felelősség a felügyeleti szervek felé, így a kölcsönbevevők sokszor önhibájukon kívül tettek szert nagyobb bírságokra, vagy kizárva magukat pályázati lehetőségekből.

A 2011-2012-es átfogó ellenőrzések és az új törvények azt eredményezték, hogy a nagyobb, becsületesebb, tisztább cégek maradtak a piacon, valamint a szakmai hozzáértés is kötelező eleme már az engedély kiadásának.

Személyes tapasztalatunk, hogy a munkavállalók kezdenek újra bízni a munkaerő-kölcsönzésben, ellenben a munkáltatók még mindig sok esetben inkább bevállalják a nagyobb terheket, a több adminisztrációt, mintsem kölcsönözzenek. Szerencsére már vannak kampányok, hogy a kölcsönzés előnyeit jobban bemutassuk. A legfőbb cél az, hogy a bizalom helyreálljon a felek között, vagy egyáltalán létrejöjjön. Ez a hosszútávú együttműködéshez elengedhetetlen.

Ne kelljen egy munkavállalónak nap mint nap azzal foglalkoznia, hogy mi lesz vele holnap, a kölcsönbevevő pedig ugyanúgy számíthasson a dolgozóra mind emberi, mind szakmai szinten. Ez egy fő terület, amelyen a már meglévő szerződések esetében sokszor javítani szükséges. A kölcsönzés keretében foglalkoztatottak jellemzően kirekesztettnek érzik magukat, ami a bizonytalanság érzését okozhatja. „Én külsős vagyok, úgyis engem küldenek el először!” És valljuk be, van olyan eset, amikor teljesen jogosan érzik ezt, mivel a csoportvezető, vagy felettes így is áll a dolgozóhoz, de ugyanúgy előfordul épp az ellenkezője is, a „minek csináljam rendesen, úgyis külsős vagyok” esete. Ezen precedensek előfordulnak, és bár nem általános tény, de mindenképp foglalkozni és törődni kell minden résztvevővel a legjobb tudásunk szerint.

Talán a legnagyobb előnye a rugalmasságon kívül a munkaerő-kölcsönzésnek, hogy megfelelő szakmai háttér áll rendelkezésre, amely rendszerint előrébb viszi a feleket egy-egy probléma megoldásában.

Mi mindenképpen első helyen a megbízhatóságot tartjuk szem előtt. Tevékenységünk a szabályok abszolút betartása mellett igyekszik ügyfél-, és persze munkavállaló központú is lenni!

Keressenek minket bizalommal!

Multi-HRent Kft., www.multihrent.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.