A munkaerőhiány évi 358 milliárd eurójába kerül a régió cégeinek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közép- és kelet-európai magánvállalkozások számára a legnagyobb kihívást a szakképzett munkaerő fokozódó hiánya jelenti, ami akadályozza a növekedésüket is; a PwC csak a magánvállalkozásoknál 358 milliárd euróra becsüli a régióban a probléma miatt elmaradt bevételeket.

A közleményében a tanácsadó jelezte: ez az összeg több, mint Horvátország, Magyarország és Szlovákia együttes GDP-je.

A PwC a régió 15 országában 600 magánvállalkozást kérdezett meg február és április között, a cégek negyede szerint a szakképzett munkaerő hiánya évente több mint 5 százalékos bevételkieséssel jár.

A közlemény idézi Juhász Gergelyt, a PwC Magyarország magánvállalkozásokért felelős cégtársát, aki elmondta, hogy a szakképzett munkaerő hiánya korlátozza a vállalatokat a kibontakozásban, csökkenti a bevételeket és jelentős hatással van a gazdasági növekedésre a közép- és kelet-európai régióban.

A felmérésből az is kiderül, hogy a régióban a magánvállalkozások több mint fele növekedésre számít a következő 12 hónapban, és csak 8 százalékuk prognosztizál alacsonyabb árbevételt. Horvátországban a vállalkozások 67 százaléka vár növekedést, Magyarországon 56 százalék optimista. A legkevésbé bizakodó válaszadókat Romániában (50%) és Oroszországban (42%) találták.

A cégvezetők 68 százaléka a digitalizációtól az üzleti folyamatok javítását várja. A megkérdezettek csaknem fele úgy tekint erre, mint egy adatelemzési eszközre, amellyel személyre szabhatók a termékek és szolgáltatások, csak 35 százalékuk viszonyul haladóbban a digitalizációhoz, amely lehetőséget nyújt az ügyfelek igényeit teljes körűen kiszolgáló megoldások kifejlesztésére.

A régióban a magánvállalkozásoknak csak 23 százaléka tervezi, hogy befektetéseik több mint 5 százalékát fordítják a digitalizációra, míg ez az arány Európa technológiailag fejlettebb részein, például Skandináviában 35 százalék.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

4,2 százalékos a munkanélküliség

Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.

2024. július 24.

A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet

A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.

2024. július 24.

Több, mint 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).