A munkaerőhiány évi 358 milliárd eurójába kerül a régió cégeinek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közép- és kelet-európai magánvállalkozások számára a legnagyobb kihívást a szakképzett munkaerő fokozódó hiánya jelenti, ami akadályozza a növekedésüket is; a PwC csak a magánvállalkozásoknál 358 milliárd euróra becsüli a régióban a probléma miatt elmaradt bevételeket.

A közleményében a tanácsadó jelezte: ez az összeg több, mint Horvátország, Magyarország és Szlovákia együttes GDP-je.

A PwC a régió 15 országában 600 magánvállalkozást kérdezett meg február és április között, a cégek negyede szerint a szakképzett munkaerő hiánya évente több mint 5 százalékos bevételkieséssel jár.

A közlemény idézi Juhász Gergelyt, a PwC Magyarország magánvállalkozásokért felelős cégtársát, aki elmondta, hogy a szakképzett munkaerő hiánya korlátozza a vállalatokat a kibontakozásban, csökkenti a bevételeket és jelentős hatással van a gazdasági növekedésre a közép- és kelet-európai régióban.

A felmérésből az is kiderül, hogy a régióban a magánvállalkozások több mint fele növekedésre számít a következő 12 hónapban, és csak 8 százalékuk prognosztizál alacsonyabb árbevételt. Horvátországban a vállalkozások 67 százaléka vár növekedést, Magyarországon 56 százalék optimista. A legkevésbé bizakodó válaszadókat Romániában (50%) és Oroszországban (42%) találták.

A cégvezetők 68 százaléka a digitalizációtól az üzleti folyamatok javítását várja. A megkérdezettek csaknem fele úgy tekint erre, mint egy adatelemzési eszközre, amellyel személyre szabhatók a termékek és szolgáltatások, csak 35 százalékuk viszonyul haladóbban a digitalizációhoz, amely lehetőséget nyújt az ügyfelek igényeit teljes körűen kiszolgáló megoldások kifejlesztésére.

A régióban a magánvállalkozásoknak csak 23 százaléka tervezi, hogy befektetéseik több mint 5 százalékát fordítják a digitalizációra, míg ez az arány Európa technológiailag fejlettebb részein, például Skandináviában 35 százalék.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.