A munkáltató jogos gazdasági érdekei és a titokvédelem

Amikor a dolgozó megsérti a titoktartási kötelezettségét, akkor a munkáltató jogos gazdasági érdekeit is sérti. A jogos gazdasági érdeket sértő és veszélyeztető magatartások köre azonban szélesebb, mint az üzleti titok megsértése.

Releváns jogszabályok:– 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről – 2018. évi LIV. törvény az üzleti titok védelméről

 A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) az általános magatartási követelmények között rendelkezik a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelmére és az ezzel kapcsolatos munkavállalói kötelezettségekre vonatkozó szabályokról. Az Mt. 8. § (1) bekezdése kimondja, hogy a dolgozó a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ez a kötelezettség a munkavállalót a munkaviszony fennállása alatt terheli és – főszabály szerint – e kötelezettség a munkaviszony megszűnéséig tart. De azt követően is lehetőség van a kötelezettség fenntartására, ha a felek versenytilalmi megállapodást kötnek egymással. Ez utóbbi a munkaviszony megszűnésétől számított két évre szólhat és csak ellenérték fejében köthető ki, vagyis a munkáltatónak anyagilag kompenzálnia kell a munkavállaló kötelezettségvállalását.

Az Mt. azt nem definiálja, hogy pontosan mit kell a munkáltató jogos gazdasági érdeke alatt érteni, valamint azt sem rögzíti, melyek azok a magatartások, amelyek ezt sértik vagy veszélyeztetik. Általánosságban elmondható, hogy minden olyan érdek védendő és egyúttal a munkaadó jogos gazdasági érdekének tekinthető, ami az általa folytatott tevékenységgel kapcsolatos. A jogos gazdasági érdek sérelmét vagy veszélyeztetését pedig akár a dolgozó gondatlan magatartása is előidézheti, így például az is, ha véletlenül a céges e-mailt olyannak is megküldi, akire nem tartozik az adott ügy, vagy ha a gyártási folyamat során selejtet gyárt. Abban az esetben, ha a munkavállalói magatartás kárt is okoz, úgy a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó szabályok alkalmazhatók a dolgozóval szemben.

Az üzleti titok védelme a munkaviszonyban

A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme értelemszerűen magában foglalja üzleti titkainak védelmét is. Az üzleti titok fogalmát az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény (Üzletititok-tv.) tartalmazza. Ennek értelmében üzleti titoknak minősül a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja [Üzletititok-tv. 1. § (1) bekezdés].

Számos feltételnek kell tehát teljesülnie ahhoz, hogy egy információ vagy adat üzleti titoknak minősüljön. Ilyen lehet például egy ügyfél- vagy beszállítói lista, pénzügyi információk, működési gyakorlat, de bármely olyan dokumentum vagy „tudás”, amely (i) a munkáltató gazdasági tevékenységéhez kapcsolódik, (ii) titkos, (iii) vagyoni értékkel bír és (iv) amely titokban tartása érdekében a munkáltató (vagyis a titok jogosultja) bizonyos lépéseket tesz. Ha a feltételek teljesülnek és a munkaadó birtokában lévő információ üzleti titoknak minősül, úgy értelemszerűen jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy azok védve legyenek az alkalmazottak által is.

Az Mt. szintén az általános magatartási szabályok között rögzíti, hogy a dolgozó köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni és ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat [Mt. 8. § (4) bekezdés]. Ez a kötelezettség lényegesen szigorúbb, mint az általános, jogos gazdasági érdek védelmére vonatkozó kötelezettség, ugyanis az üzleti titok védelme nemcsak a munkaviszony fennállása alatt (vagy külön megállapodás esetén a megszűnés utáni két évig), hanem lényegében időbeli korlát nélkül, a munkaviszony megszűnése után is terheli a munkavállalót. Ehhez pedig még külön szerződés megkötésére és ellenérték fizetésére sincs szükség, ellentétben a versenytilalmi megállapodással.

Ha a munkavállaló megsérti a titoktartási kötelezettségét, akkor vele szemben elsősorban a munkajogi szankció és kiegészítő jelleggel az Üzletititok-tv.-ben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazhatók. Tekintettel arra, hogy az üzleti titok védelme lényeges kötelezettség, így annak megszegése a munkaadó azonnali hatályú felmondását vonhatja maga után [Mt. 78. § (1) bekezdés a) pont]. Az Üzletititok-tv.-ben meghatározott jogkövetkezmények alapján pedig a jogosult a jogsértés ténye alapján – az eset körülményeihez képest – követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, emellett pedig többek között a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását vagy a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését [Üzletititok-tv. 7. § (1) bekezdés].

---