A munkáltató tájékoztatási kötelezettségének kiszélesedése az Mt. módosítás tükrében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés elé november elején benyújtott törvényjavaslat számos foglalkoztatási tárgyú törvényt módosítana, köztünk a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) is. A javaslat – összhangban a vonatkozó uniós irányelvekkel – a munkáltató tájékoztatási kötelezettségének kiszélesítését is tartalmazza.

A hatályos Mt. 46. § (1) bekezdése tartalmazza, hogy melyek azok az információk, amelyekről a munkáltatónak a munkaviszony kezdetétől számított rövid időn belül tájékoztatnia kell a munkavállalót. Ezek azok a tárgykörök, amelyek kardinális jelentőséggel bírnak a dolgozók számára, hiszen ez alapján szereznek tudomást arról, hogy a munkájukat milyen keretek között szükséges végezniük. Az írásbeli tájékoztatásnak tartalmaznia kell többek között a napi munkaidőt, az alapbéren túli egyéb juttatásokat, a munkabérrel való elszámolás módját, a munkakörbe tartozó feladatokat, a szabadság mértékét, a felmondási idő megállapításának szabályait, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlóját is.

A javaslat alapján az Mt. 46. § (1) bekezdésében foglalt tárgykörök bővülnének, ugyanis a munkáltatónak a jelenleg hatályos információk mellett tájékoztatnia kellene a munkavállalót:

  • a munkaviszony kezdetéről és tartamáról,
  • a munkahelyről,
  • a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, valamint a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő- és befejező időpontjáról, továbbá a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról és a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről,
  • a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról, valamint
  • a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti [Mt. javaslat 46. § (1) bekezdés].

A módosítás a tájékoztatási kötelezettség teljesítésére szabott határidőt is lerövidítené. Jelenleg a munkáltatónak a munkaviszony kezdetétől számítva 15 napja van, hogy a dolgozót informálja a munkavégzés feltételeiről. A javaslat értelmében ez az időtartam 7 napra csökkenne.

A tájékoztatási kötelezettség a várhatóan 15 napot meghaladóan külföldön munkát végző munkavállalók esetében is bővül. Az Mt. 46. §-ában található általános tájékoztatás (és annak várható bővítése), valamint a külföldi munkavégzésre vonatkozó speciális elemek mellett tájékoztatni kell a munkavégzés helyén irányadó díjazás, valamint az utazási, étkezési és lakhatási költségek megtérítésének szabályairól, feltételeiről, valamint a határon átnyúló szolgáltatásnyújtást végző munkáltató és az általa kiküldött munkavállaló jogaival és kötelezettségeivel összefüggő lényeges információt tartalmazó egységes nemzeti honlap elérhetőségéről is [Mt. javaslat 47. § (1) bekezdés].

Hirdetés

A munka törvénykönyvét érintő módosítások központi témája lesz a XX. Magyar Munkajogi Konferenciának, ahol már a gyakorlati alkalmazásáról szóló előadásokat is meghallgathat a szakma legkiválóbb előadói

A tájékoztatási kötelezettség bővítésének vitathatatlan előnyei ellenére a javaslat nem tartalmazza az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló 2019/1152 EU irányelvben megfogalmazott, a munkavállalót megillető garanciális rendelkezések átültetését. Az irányelv 10. cikk (2) bekezdése alapján a munkavállaló jogosult lenne hátrányos következmények nélkül az elrendelt munkavégzést visszautasítani, ha a munkáltató nem tájékoztatja a munkavégzés minimális feltételeiről. Hazánkban a kötelezettség elmulasztásáért a munkáltatónak továbbra is pusztán munkaügyi bírsággal kell majd számolnia.


Kapcsolódó cikkek

2022. november 21.

A joggal való visszaélés bizonyításának szabályai a várható Mt. módosítás tükrében

November elején törvényjavaslatot nyújtottak be az Országgyűlés elé, amely módosítana egyes foglalkoztatási tárgyú törvényeket, így a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) is. A javaslat számos technikai jellegű változtatást tartalmaz, de vannak jelentősebb, európai uniós irányelveket átvételét szolgáló újítások, ilyen például a joggal való visszaélés tilalmával összefüggő bizonyítási szabályok egyértelműsítése is.