A munkáltatók keveset tudnak a béren kívüli juttatásokról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltatók további információkat és útmutatást igényelnek ahhoz, hogy felelős döntést hozhassanak a béren kívüli juttatásokról a szabályok januárban életbe lépő változásai miatt – közölte az Edenred Magyarország reprezentatív felmérése alapján.

A 300 fő telefonos megkérdezésével készült felmérés alapján a vállalkozások többsége úgy szeretné megtartani a béren kívüli juttatás elemeit, hogy az adóterheket ne hárítsa át a munkavállalókra, a felelős döntéshez azonban részletesebb információkat és útbaigazítást várnak.

Az Edenred Magyarország adatai szerint a vállalkozások több mint kétharmada ad béren kívüli juttatásokat dolgozóinak, többségük, a válaszadók 54 százaléka nem Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) formájában.

Arra a kérdésre, megtartják-e jövőre a kedvező adózási kategóriában egyedül meghagyott SZÉP-kártyán kívüli egyéb juttatási elemeket, a cégek harmada nem válaszolt. A válaszadók 45 százaléka a magasabb adóteher ellenére sem venné el ezeket a juttatásokat, részben vagy egészben megtartaná őket.

A teljesen megtartók kétharmada tervez azzal, hogy jövőre is marad az idei juttatási szint, 15 százalék akár növelné is, és csupán 9 százalék hárítaná tovább az adóterhet, csökkentve a juttatások nettó összegét – közölte az Edenred Magyarország.

A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy egyetértés mutatkozott az adókedvezményt elvesztő cafetéria-elemek bérbe építéséről: a válaszadók 53 százaléka sem az egyéb juttatásokat, 34 százaléka a kedvezményesen juttatható 100 000 forint készpénzt sem integrálná a havi bérbe.

Azon vállalatok közül, amelyeknek határozott elképzelésük van arról, hogy milyen hatása lesz a változásoknak a juttatási rendszerükre, 23 százalék mondta, hogy nem változtat a jelenlegi rendszerén, 7 százalék pedig új juttatási megoldásokat keres, a legtöbben, a válaszadók harmada tanácstalan a kérdésben.

A SZÉP-kártyáknál jelentkező adóelőny ellenére a válaszadók kétharmada elzárkózik attól, hogy átálljon erre a juttatási formára, csupán 10 százalékuk tartotta egyáltalán lehetséges alternatívának a SZÉP-kártyát.

Egyelőre homályos a kép a béren kívüli juttatások jövőjéről, a munkáltatók további információkat és útmutatást igényelnek, hogy felelős döntést hozhassanak a szabályok januárral életbe lépő változásai miatt – írja közleményében az Edenred Magyarország.

Az Edenred vezető szerepet tölt be világviszonylatban a vállalatok, alkalmazottak és kereskedők közötti tranzakciós megoldások piacán, 2017-ben több mint 26 milliárd euró forgalmat generáló tevékenység 78 százaléka digitális formátumokon keresztül zajlott.

Az Euronexten jegyzett és a CAC Next 20 indexben szereplő Edenred 45 országban működik és közel 8000 alkalmazottat foglalkoztat. Magyarországon több ezer munkáltató és több százezer munkavállaló ismeri és használja naponta a cég termékeit és megoldásait.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

4,2 százalékos a munkanélküliség

Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.

2024. július 24.

A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet

A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.

2024. július 24.

Több, mint 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).