A pedagógusok szakszervezetei a bíróságtól várják, hogy döntsön a sztrájkról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem mondhatja ki, hogy a sztrájk nem törvényes, erre csak a bíróság jogosult – közölte a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös közleményben a tárca nyilatkozatára reagálva kedd este.

A PSZ és a PDSZ közös sztrájkbizottsága a még elégséges szolgáltatás mértékéről nem jutott megállapodásra a kormánnyal, ezért bírósághoz fordultak, és az eljárás jelenleg is zajlik. Hozzátették: a bíróság a kormányt kedden 36 órás határidővel reagálásra szólította fel a szakszervezetek beadványára.

A szakszervezetek szerint a minisztérium kedden kiadott nyilatkozatában olyan „súlyosan jogsértő kijelentéseket tesz”, amelyek alkalmasak arra, hogy a sztrájkolni akarókat és a sztrájk szervezésében együttműködő feleket félrevezessék, megfélemlítsék, elbizonytalanítsák, akadályozzák a sztrájkjog gyakorlásában, így kockáztassák a sztrájk lebonyolítását.

Tarthatatlannak és súlyosan törvénysértőnek nevezték azt, hogy a tárca közleményében úgy fogalmaztak: „a hétfőre meghirdetett sztrájk nem törvényes, nincs erről jogerős bírósági döntés, a gyermekeket nyugodtan lehet vinni az iskolába”. Ezért a sztrájkbizottság bírósághoz fordul – hangsúlyozták, jelezve: a január 31-i sztrájkot tovább szervezik.

Az Emmi keddi közleményében azt írták: a baloldal ismét kampányakciókra használja a pedagógusokat a szülők kárára, és egyértelmű, hogy a január 31-re tervezett pedagógussztrájk a baloldal kampányakciója.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

4,2 százalékos a munkanélküliség

Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.

2024. július 24.

A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet

A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.

2024. július 24.

Több, mint 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).