A szakszervezet tevékenysége során számos olyan információhoz juthat hozzá a munkáltatót érintően, amelyeknek nyilvánosságra hozatala jelentősen sértheti annak érdekeit. A munkáltatók védelme érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a szakszervezetek nevében vagy érdekében eljáró személyeket titoktartásra kötelezi ezen, bizalmas információkat illetően.
Az Alkotmánybíróság (AB) friss döntése értelmében változik a szakszervezetek kollektív szerződéskötési joga azokban a helyzetekben, amikor több szakszervezet is működik a munkáltatónál, de a megállapodás megkötésében nem mindegyik vett részt aláíró félként. A döntés értelmében, amennyiben egy szakszervezet később, tehát már a kollektív szerződés megkötése után válik jogosulttá a kollektív szerződéskötésre, akkor a jövőben félként vehet részt a kollektív szerződés módosítására vonatkozó tárgyalásokon.
A szakszervezetek elsődleges célja a dolgozók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és védelme. Éppen ezért a munkajogi szabályok számos jogosultságot fogalmaznak meg a szakszervezetek és a szakszervezet munkájában részt vevő munkavállalók számára, valamint a jogok érvényesülését elősegítő kötelezettségeket állapítanak meg a munkáltatók felé. Ilyen például a munkaidő-kedvezmény is, amely a szakszervezeti érdek-képviseleti tevékenységének ellátása érdekében illeti meg a munkavállalót.
Cikksorozatunkban a szerző azt vizsgálja, hogy a munkaügyi kapcsolatokban tanúsított magatartással összefüggésben okozott károkért a szakszervezet mikor és milyen feltételekkel felel.
A társadalmi egyeztetés intézményének visszaállítását, valós és hiteles egyeztetést követelnek a szakszervezetek – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a kata adózási rendszer átalakításának körülményeire.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete(PDSZ) szerint Novák Katalin köztársasági elnök „szabad utat nyitott a sztrájkjogot súlyosan korlátozó törvénynek”, így nem amradt más lehetőségük, mint az alkotmányjogi panasz.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem mondhatja ki, hogy a sztrájk nem törvényes, erre csak a bíróság jogosult – közölte a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közös közleményben a tárca nyilatkozatára reagálva kedd este.
Összességében a munkavállalók és a vállalkozások közötti terület szürke zóna, de a trendek arra mutatnak, hogy az önfoglalkoztatók és a kényszervállalkozók egyre inkább szervezkedhetnek és felléphetnek közösen érdekeik védelmében – mondta Dr. Fejes Gábor. A Wolters Kluwer Hungary által szervezett XVIII. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadáson szó volt arról is, hogy lehet-e versenykorlátozó egy kollektív szerződés, és szervezkedhetnek-e a munkáltatók.
Megegyezett a jövő évi 9 százalékos béremelés részleteiről a Magyar Posta vezetése és a két legnagyobb postai szakszervezet.
Azonnali béremelést és az oktatásban dolgozók munkaterheinek csökkentését követeli a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Az állami szférában dolgozók – közalkalmazottak, köztisztviselők, pedagógusok, rendvédelmi és a szociális ágazatban dolgozók, valamint az állami vállalatok alkalmazottai – a fluktuáció megállítása érdekében béremelést és érdekegyeztetést követelnek – hangzott el több szakszervezet közös sajtótájékoztatóján csütörtökön Budapesten.
Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szerint EU forrásból a kormány megoldhatná a dolgozók költségmentes tesztelését, amelyre szükség lenne a gazdaság újraindításához.
A bérszövetséget olyan szakszervezetek hozták létre, amelyek nem fogadják el, hogy az általuk képviselt dolgozók bérét a főváros nem kívánja emelni
