A pénzügyi szféra fizet a legjobban – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több mint háromszoros a különbség a legjobban és a legkevésbé jól fizető gazdasági ág alkalmazottainak bruttó keresete között. A nemzetgazdasági átlag a 2012. január–novemberi időszakban 4,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az InfoTandem heti infografikája.


A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 221,2 ezer forint volt az elmúlt év első 11 hónapjában. Ennél 10 ezer forinttal többet vihettek haza a legalább 5 főt alkalmazó vállalkozások dolgozói, míg a közszférában és a nonprofit szektorban mintegy 20 ezerrel kevesebbet. A Központi Statisztikai Hivatal friss kimutatásai szerint érdemi növekedést a versenyszférában és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél mértek, míg a költségvetés területén valamelyest csökkent az átlagkereset, főként a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt (ha ez utóbbi hatást kiszűrjük, akkor 4 százalékos emelkedés mutatkozik). Megjegyzendő azonban, hogy a költségvetési szférában a teljes munkaidősök bő fele 10 ezer forintnyi – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációt kapott, ami a közszféra bruttó jövedelmi pozícióit 1,6 százalékponttal javította.

A főbb gazdasági ágakat tekintve, az átlagosan legjobban fizető pénzügyi szektor és a sereghajtónak számító szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat között több mint háromszoros a különbség. Az egészségügy és az agrárium szintén nagyon mostohán jövedelmez. A teljes ipari átlagkereset bruttó 217 ezer forintra rúgott. A legnagyobb mértékű, 11 százalékos visszaesést az erdőgazdálkodás alágazatban regisztrálták, míg a másik oldalon az ingatlanügyletekkel foglalkozók mutatnak kiugró értéket, 18 százalékos emelkedéssel.

A vizsgált periódusban a családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset átlaga 142,9 ezer forint volt, ami 2 százalékos növekedésnek felel meg. Ezen belül a fizikaiak 99,8 ezret, a szellemi foglalkozásúak 188,6 ezret kaptak.

A nemzetgazdaságban a tavalyi első 11 hónapban 2 millió 675 ezer főt alkalmaztak, 19,4 ezerrel kevesebbet, mint a bázisidőszakban. A versenyszektor ebből 1 millió 817 ezer, míg a közszféra 752 ezer embernek (köztük 91 ezer közfoglalkoztatottnak) adott munkát. Előbbinél 36,3 ezerrel csökkent, míg utóbbinál 16,4 ezer fővel nőtt a létszám. A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 106 ezren álltak alkalmazásban.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

4,2 százalékos a munkanélküliség

Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.

2024. július 24.

A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet

A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.

2024. július 24.

Több, mint 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).