A próbaidő alatt közölt azonnali hatályú felmondás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A próbaidő lényege – nevéből adódóan -, hogy ezen időszak alatt a felek eldönthetik azt, hogy fenn kívánják-e tartani a munkaviszonyt. Kikötése nem kötelező, a Munka törvénykönyve 45. § (5) bekezdése alapján a felek dönthetnek úgy is, hogy nem élnek a próbaidő intézményével. Alkalmazásával ugyanakkor egyszerűbb kilépni a jogviszonyból, ha az mégsem váltja be a hozzá fűzött reményeket.


A próbaidő lényege ugyanis abban áll, hogy ezen időszak alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti [Mt. 79. § (1) bek. a) pont]. Fontos követelmény, hogy a próbaidőt a munkaszerződésben kell kikötni, és ebből eredően a próbaidő alatt jogszerűen csak írásban lehet élni az azonnali hatályú felmondással. Ilyenkor fokozottan érdemes figyelni arra, hogy – bármelyik fél is alkalmazza,- semmiképp ne tartalmazzon indokolást a jognyilatkozat, hiszen ha mégis szerepel benne, akkor a bírói gyakorlat alapján, annak tartalmáért felelősséggel tartozik a nyilatkozattevő (BH2005. 328). A felmondás másik féllel történő közlésével azonnal megszűnik a jogviszony, nem kell számolni a felmondási idő letöltésével.

Látható, hogy a próbaidő kikötésével mindkét fél számára egyszerű lehetőség adódik arra, hogy meggondolja magát a jogviszonnyal kapcsolatban, azonban az indokolás hiányához kapcsolódó visszaélések miatt a jogalkotó számos korlátozó szabályt vezetett be. Ezek közül az egyik a próbaidő hosszának, valamint meghosszabbíthatóságának meghatározása. A próbaidő ugyanis legfeljebb három hónapra köthető ki, mely a munkaviszony kezdetétől számítandó [Mt. 45. § (5) bek.]. Az ennél hosszabb időtartamra kikötött próbaidő részleges érvénytelenség folytán a három hónap elteltével megszűnik. Amennyiben a felek a törvényi maximumnál rövidebb próbaidőt kötöttek ki a munkaszerződésben, akkor annak időtartamát legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatják, azonban az így meghosszabbított próbaidő sem haladhatja meg a három hónapot [Mt. 45. § (5) bek.].

A próbaidő alatti felmondással kapcsolatban érdemes tudni, hogy a próbaidő időtartamnak minősül, nem pedig határidőnek, ezért az Mt. 26. §-a alapján számítására a naptár az irányadó. Ebből eredően, amennyiben a próbaidő hétvégén jár le, akkor érdemes már az előtt átadni a másik félnek a jogviszonyt megszüntető nyilatkozatot, nem elég azt postára adni, mivel a próbaidő elteltét követően a próbaidőre hivatkozással a munkaviszonyt nem lehet megszüntetni, az ekkor közölt nyilatkozatot tartalma szerint kell elbírálni (BH2005. 328). Azaz, a próbaidő lejárta után közölt, munkaviszony egyoldalú, azonnali hatályú megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat jogellenes lesz (BH1999. 526).

A fentieken túlmenően, a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondással kapcsolatban is érvényesülnek az Mt. általános magatartási követelményei, így – bár indokolási kötelezettség nem terheli a feleket-, elviekben megállapítható a joggal való visszaélés, vagy az egyenlő bánásmód tilalmának megsértése. A munkaviszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket (így a felmondás jogát is) rendeltetésének megfelelően kell alkalmazni (B1995. 608). A bírói gyakorlat alapján nem rendeltetésszerű a joggyakorlás, ha a próbaidő alatt közölt azonnali hatályú felmondást megtorlásként, vagy a munkavállaló várandóssága miatt alkalmazzák.  

[htmlbox Opus_Simplex]

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.

2024. május 21.

A munkáltató és a szakszervezet közös titkai

A szakszervezet tevékenysége során számos olyan információhoz juthat hozzá a munkáltatót érintően, amelyeknek nyilvánosságra hozatala jelentősen sértheti annak érdekeit. A munkáltatók védelme érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a szakszervezetek nevében vagy érdekében eljáró személyeket titoktartásra kötelezi ezen, bizalmas információkat illetően.