Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egyre később adják át az új építésű lakásokat, a csúszás elsődleges oka pedig, hogy nincs elegendő szakmunkás az ütemtervek betartásához – mondta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke kedden az M1 aktuális csatornán.
Koji László hozzátette: további probléma, hogy a megrendelők és kivitelezők közötti gyakran árviták alakulnak ki.
Mint mondta, a nagyszámú lakást befogadó létesítményeknél hosszú az átfutási idő és a 2017 környékén kötött szerződésekben nem lehetett számolni az elmúlt két év árváltozásaival. Ezek a tényezők sok esetben az építkezések lelassulásához, megrekedéséhez vezettek.
Hangsúlyozta: a tervezett épületátadások elmaradása tekintetében a vállalkozási szerződés a meghatározó, de ha a felek nem egyeztettek ezzel kapcsolatban, akkor a megrendelőt jogszabályok védik.
A kivitelezőnek nem érdeke a csúszás, mivel ilyen esetben késedelmi kötbért kell fizetnie, sőt egy hosszú csúszás miatt a megrendelő jogosan felmondhatja a szerződést.
A megrendelő és a kivitelező közötti konfliktusok rendezésére a Budapesti Békéltető Testülethez, illetve Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez ajánlott fordulni – fűzte hozzá Koji László.
(MTI)
Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.
A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.
Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
