A több műszakos tevékenység és a műszakpótlék kapcsolata


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Már csak nevéből eredően is egyértelműnek tűnhet, hogy műszakpótlék illeti meg azokat a munkavállalókat, akik több műszakos tevékenységű munkáltatónál végeznek munkát. Azonban attól, hogy a két jogintézmény neve hasonlít, mégsem mondhatjuk, hogy a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalókat minden esetben, pusztán a több műszakos tevékenység miatt megilletné a műszakpótlék.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 90. § b) pont értelmében a munkáltató tevékenysége akkor minősül több műszakosnak, ha tartama hetente eléri a 80 órát. Ha tehát a munkáltatónál van olyan tevékenység, amelyet egy munkavállalói csoport egy naptári héten rendszeresen legalább 80 óra, azaz legalább két műszakban végez, akkor e munkavállalói csoport tevékenysége több műszakos. Fontos, hogy a megállapítás során csak a rendes munkaidőt kell figyelembe venni. Tehát attól, hogy egy adott héten a rendkívüli munkaidővel együtt 81 óra volt az adott tevékenységre fordított idő, a tevékenység még nem fog több műszakosnak minősülni, ha a tevékenységét egyébként a munkavállalói csoport általában heti 70 órában végzi el.

Amennyiben a munkáltató több műszakos munkarendet működtet, többek között hosszabb munkaidőkeretet is elrendelhet munkavállalói számára [Mt. 94. § (2) bekezdés b) pont], rendes munkaidőt vasárnapra is beoszthat [Mt. 101. § (1) bekezdés d) pont] vagy éppen rövidebb napi pihenőidőt is alkalmazhat [Mt. 104. § (2) bekezdés c) pont]. Azonban a több műszakos munkarend nem jár együtt feltétlenül azzal, hogy az abban foglalkoztatott munkavállalók műszakpótlékra lennének jogosultak.

Műszakpótlékra ugyanis az a munkavállaló jogosult, akinek beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, illetve 18 és 6 óra közötti időtartamba végzi munkáját. A napi munkaidő kezdetének időpontja akkor tekintendő rendszeresen változónak, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van [Mt. 141. §].

A 30%-os mértékű műszakpótlékra tehát az este 6 és reggel 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzésükre tekintettel mindazon munkavállalók jogosultak, akik beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik. A munkavállaló munkaidejének kezdete pedig csak akkor tekinthető rendszeresen változónak, ha egy hónap tekintetében legalább a munkakezdések harmada eltér a többségi adattól és az eltérő adatok közt legalább 4 órányi eltérés állapítható meg. Így például nem változik rendszeresen annak a munkavállalónak a munkaideje kezdetének az időpontja, aki a hónap felében reggel 8 órakor, a másik felében reggel 9 órakor kezdi munkaidejét. Ezzel szemben a rendszeresen változás megállapítható, ha a munkavállaló a hónap felében reggel 8 órakor kezdődő reggeli, a másik felében délután 2 órakor kezdődő délutáni műszakban dolgozik.

műszakpótlékA Kúria megállapította, hogy a rendszeres változás két feltétele (havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, illetve a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van) egymástól független, de konjunktív feltétel, amelyeknek együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy a változás rendszeressége megállapítható legyen. Az első feltételhez az szükséges, hogy az adott hónapban a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltérő legyen. A második feltétel során – függetlenül az első feltételtől – pedig azt kell megállapítani, hogy az adott hónapban a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van-e. Tehát annak, hogy az adott hónapban megállapítható legkorábbi és legkésőbbi időpont egyébként hány munkanapon valósul meg, nincs jelentősége. A változás rendszerességének eldöntése során azt kell meghatározni, hogy az adott hónapban a beosztása szerint hány munkanapot dolgozott a munkavállaló, ezen munkanapoknak mennyi az egyharmad része, továbbá hányféle munkaidő kezdési időpontja volt; emellett mind az egyharmados, mind a négy óra eltérését előíró szabály számításánál a havi munkaidő beosztást kell figyelembe venni (EBH2019. M.11.).

Természetesen a rendszeres változás mellett feltétel a 18 és 6 óra között történő munkavégzés is, a munkavállaló kizárólag ezen időintervallumban végzett munka kapcsán jogosult műszakpótlékra. Ennek megfelelően elég gyakori, hogy a munkavállaló munkanapja egyik részében végzett munkájára tekintettel jogosult, míg a másik részére tekintettel nem jogosult műszakpótlékra.

Fentiekből kitűnik, hogy a műszakpótlékra való jogosultságnak két feltétele van, az pedig, hogy a munkáltató tevékenysége több műszakosnak minősüljön, nem kritérium. Ennek megfelelően olyan munkáltató munkavállalói is jogosultak lehetnek műszakpótlékra, akinek tevékenysége hetente nem éri el a 80 órát. Ugyanígy, attól, hogy a munkáltató tevékenysége több műszakos, még nem eredményezi feltétlenül azt is, hogy a munkavállaló műszakpótlékra is jogosulttá válik.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

KSH: a bruttó átlagkereset 658 400 forint

2024. márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 658 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 452 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. május 22.

Hátrányos helyzetűek szakmatanulására nyílik 23 milliárd forintos pályázat

Szakképzési centrumok számára pályázati lehetőség nyílik 23 milliárd forintos keretösszeggel, hátrányos helyzetben lévők szakmatanulásának elősegítésére és rugalmas tanulási utak kialakítására – jelentette be az innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár kedden, a Tatabányai Szakképzési Centrumban tartott sajtótájékoztatóján.